ALKUDOZÁS. Á francia EU-elnökség, az Európai Bizottság és az Európai Parlament tegnapi egyeztetését követően is bizonytalan az uniós klímacsomag sorsa a tagállamok jövő heti csúcstalálkozója előtt.
A legnagyobb előrehaladást a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzéssel kapcsolatban sikerült elérni, ám Olaszország ellenállása miatt itt sem született végleges megállapodás.
A bizottság eredeti javaslata szerint a tagállamoknak el kell érniük, hogy 2020-ra a közúti közlekedésben használt üzemanyag 10 százaléka megújuló forrásból származzon. A 10 százalék nagy részét a bioüzemanyagok tehetnék ki, amelyek környezetvédelmi hatását illetően azonban egyre több kétség fogalmazódott meg az utóbbi időben. Félő ugyanis, hogy a gazdák egyre inkább az energiacélú növénytermesztésre állnak át, és ez nemcsak az élelmiszerárakat hajtaná fel, de növelné a pótlólagosan művelésbe vont területek nagyságát is, például az esőerdők kiirtásával vagy a mocsarak lecsapolásával.
így az EU-ban végül az a megállapodás született, hogy a 10 százalékos célkitűzést akár egyharmad részben is elektromos autók és vonatok révén érnék el. Róma ennek ellenére is ragaszkodott ahhoz, hogy 2014-ben az egész mechanizmust vizsgálják felül. Ez az Európai Parlament főtárgyalója, Claude Turmes szerint aláássa a befektetések biztonságát a zöldiparágakban, veszélybe sodorva több ezer új munkahely létrejöttét is.
A klímacsomag egyéb pontjait illető kritikákkal Olaszország már koránt sincs egyedül. Róma mellett Varsó számít a szén-dioxid-kereskedési rendszer 2013-tól esedékes kibővítése legfőbb ellenzőjének. A bizottsági terv szerint 2013-tól a szennyező üzemeknek az emisszió minden egyes tonnájáért fizetniük kellene, az erre jogosító kvótákat árverésen kellene megvásárolniuk, az így szerzett bevételből pedig a tagállamok zöldberuházásokat finanszíroznának. Az áramtermelését 94 százalékban széntüzelésű erőművekből fedező Lengyelország az energiaárak elszabadulásától és annak súlyos gazdasági következményeitől tart, ahogyan Rómában is az áramszámlák minden polgárt érintő emelkedését és munkahelyek megszűnését vizionálják.
A gazdasági válság beköszöntével az aggodalmaskodók köre tovább bővült; az európai vas- és acélipari konföderáció például a minap 50 és 200 milliárd euró közé becsülte a kereskedési rendszer kiterjesztésének költségét. A nehéziparra nehezedő terheket már Német- és Franciaország is enyhítené. A francia EU-elnökség legfrissebb javaslata ezért ingyen juttatna kibocsátási kvótákat azoknak az ágazatoknak, amelyek leginkább kitettek az ún. szénszivárgás veszélyének. Ez annak a kockázatát jelenti, hogy a termelési költségek emelkedése miatt jelentősen megnő az ágazat termékeinek behozatala unión kívüli, lazább előírásokat alkalmazó országokból. A cementgyártók, az autó-, az acél- és alumíniumipar kerülhet ebbe a körbe.
Reuters, AFP, AP, Bruxlnfo, EuropeanVoice
Angéla Merkel német kancellár szerint az európai klímacsomag kudarcra van ítélve, ha jövőre nem születik globális megállapodás az Egyesült Államok részvételével.
A ENSZ égisze alatt a lengyelországi Poznanban jelenleg is zajló klímatárgyalás
résztvevői mérsékelten optimisták a majdani amerikai szerepvállalást illetően.
Az elnökváltás teremtette „fekete lyuk" nem kedvez Poznanban a haladásnak,
Barack Obamától azonban világszerte sokat várnak.
Az új amerikai elnök évi 15 milliárd dollárral támogatná a tiszta technológiákba
irányuló befektetéseket, 2050-re pedig 80 százalékkal alacsonyabb szintű
szén-dioxid-kibocsátást ígér 1990-hez képest.