Az ezredforduló táján mindenki örült, hogy - hála a Széchenyi-tervnek - a ceglédi Öregszőlőkben megépülhet a termálfürdő.
A szocialista többségű önkormányzat a fideszes Glattfelder Béla inspirációjára átdolgoztatta az évtizede hányódó terveket, hogy jogosult legyen a támogatásra. A projekt költségei azonban - a szocialista vezetés alatt - titokzatos módon majdhogynem megháromszorozódtak. Most az immár fideszes irányítású város a fürdő körüli maradék erdő kivágására készül, hogy a telkeket értékesíthesse. Pénz kell a további fejlesztéshez - mondja az alpolgármester. A helyiek több száz aláírást gyűjtöttek össze a szerintük értelmetlen természetrombolás ellen tiltakozva.
Sohasem láttam ilyen szép tájat - mondta egy májusi délutánon a Mecsek vidékén élő gombász, aki látogatóba érkezett az Alföld elfelejtett szegletébe, a ceglédi Öregszőlőkbe. A terület a Gödöllői-dombság legdélibb vonulatához tartozik, buckás, hepehupás táj, amit a téeszek megszűnése után csodálatos növény- és állatvilág uralt el. Fenyőligetek nőttek ki a semmiből, ősz táján boszorkánykereket sodort a szél a réteken, a vadvirágok között szinte kaszálni lehetett a szegfűgombát, az őzlábat, a csiperkét. Persze a közművesítetlen területen élő helyiek, a külterület lakosai nem becsülték értékének megfelelően a tájat: az erdőcskéket, sarjadó ligeteket kezdték elborítani a szemétkupacok. A fordulatot a termálfürdő megépítése hozta, s vele az infrastrukturális fejlesztések. Ma már van víz, gáz, villany, s legalább néhány konténer található a dűlők között, ahová el lehet vinni a hulladékot. Az, hogy a telkek ára duplájára, triplájára nőtt, egyfajta spontán lakosságcserét is beindított, ami most is folyik, ha nem is a korábbi lendülettel. Noha egyre több portán látható az „eladó" tábla, a kereslet szűkül. Ezért sem értik a helyiek, akik éppen a jó környezet miatt fizették meg az ingatlanok borsos árát, mi szükség van az újabb parcellázásra, a maradék erdő kivágására.
Aki ide akar költözni, talál bőven telket, házat. Csakhogy annak az ára nem az önkormányzathoz folyik be. A város vezetése pedig komoly financiális gondokkal
küszködik. Minden fillérre szükség van, hogy egyáltalán fenntarthassa közszolgáltatásait. A jelenlegi helyzetért csak részben okolhatók a szocialista kormány folyamatos megszorításai. A válság elmélyülése nagyban köthető az évtizedes szocialista városvezetés dilettantizmusához. Sőt egyre inkább közszájon forognak többek között a fürdő építésével kapcsolatos korrupcióról szóló pletykák is. Lapunk úgy tudja, sorra potyognak ki a csontvázak a szekrényekből: néhány, az építéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatos ügy már vizsgálati szakaszban van.
- Annyi bizonyos, hogy gúzsba kötve táncolunk, mint ahogy a legtöbb vidéki önkormányzat. Főként, hogy 2006-ban 860 millió forint 60 napon túli kifizetetlen számla volt, az előző városvezetés ránk hagyott „öröksége", amit nekünk kellett kiegyenlítenünk. A kassza viszont üres volt - magyarázza Takáts László (Fidesz) alpolgármester, hozzátéve azt is, az önkormányzati választásokon kisebbségbe került szocialisták ennek dacára azt vetik a szemükre: eladósították a várost. Mint szavaiból kiderül, valóban több milliárd forint értékben bocsátottak ki kötvényt, de erre éppen azért volt szükség, hogy a már meglévőkkel az ugyanekkora, rossz kondíciójú hitelállományt kiváltsák. A napi kiadásokat is csak a még megmaradt három önkormányzati tulajdonú patika bevételéből tudták fedezni az első időkben. A privatizációjukat a szocialisták kezdték meg, és a fideszes többség fejezte be - kényszerből, mivel annyira leromlott a város megítélése, hogy már a bankok sem adtak kölcsönt. Az iskolákat, más közintézményeket viszont működtetni kellett valahogy - mondja az alpolgármester. A csőd közeli állapotra még „rásegített" a Horváth Ágnes-féle egészségügyi reform, aminek eredményeképpen a ceglédi kórházat, amely 16 éven át nem szorult az önkormányzatra, a különféle átgondolatlan korlátozások miatt csaknem százmillió forinttal kellett megsegíteni a múlt évben - mondja Takáts.
(Ahogy a helyiek szavaiból kitűnik, saját választói sem értik, hogy Czinege Imre, aki az MSZP színeiben lett a körzet országgyűlési képviselője, és maga is a kórházban praktizáló, vezető beosztású orvos, miért nem volt képes eredményesebben lobbizni a kórházért.)
A kiadásokat súlyos tízmilliókkal növeli a termálfürdő működtetése: - Ahhoz, hogy rentábilis legyen, fejlesztésekre, befektetőkre van szükség. Az önkormányzat nem engedheti meg magának, hogy ne a saját területeit használja fel erre a célra, hanem újakat vásároljon az erdő megóvása érdekében - főként most, amikor az állami tehetetlenség, a gazdasági válság miatt annyira bizonytalan az önkormányzatok finanszírozása - szögezte le Takáts László. Az öregszőlőben élők és sokan a városiak közül viszont azt mondják, esztelenség tönkretenni a vonzerőt jelentő természeti értékeket, a számos állatfajnak otthont adó, á jó levegőt biztosító erdős, ligetes részeket a pillanatnyi haszonszerzés érdekében. Mindenki jobban járna, ha valódi kirándulóhelyet alakítanának ki ezeken a részeken, turistacsalogató ösvényekkel, lovas parkkal, játszóterekkel. „A németek sem azért jönnek éppen Ceglédre, mert betonsivatagba vágynak" - summázzák véleményüket a lokálpatrióták. Azonban nem kis pénzről van szó: a város legalább félmilliárd forintot vár az egyelőre erdővel borított területek értékesítéséből. Az Öregszőlői Borbarátok képviseletében Tőzsér János, aki a fürdő közelében él, aláírásgyűjtést indított az erdő megóvásáért, kezdeményezéséhez több százan csatlakoztak. Ahogy mondja, a Bakhát utcában már két éve megkezdődött a tarvágás: mindenki legnagyobb megdöbbenésére éppen a madarak fészkelési időszaka után zúgtak fel a motoros fűrészek. Az erdőből a kemping mellett egy tekintélyes sávot kiirtottak, akkor azzal indokolták a lépést, szerepel a hatályos rendezési tervben, és a kiirtott fák helyén sugárút szolgálja majd az üdülők és a helyiek kényelmét. Annyi bizonyos, hogy sok környékbeli szegény ember vészelte át a telet az onnan kimentett fahulladékkal, tuskókkal, sőt a rossznyelvek szerint a „gazdagok" még jobban jártak. Szerintük a fa javát teherautókkal szállították jutányos áron a bennfenteseknek. Ezt nehéz bizonyítani, de az tény: a fakitermelésen kívül más nemigen történt, a pompás sugárút továbbra is csak a tervekben létezik.
Takáts László alpolgármester azt hangsúlyozza: akkor is és a jövőben is minden tekintetben a törvényes előírásoknak megfelelően járnak el, a közösség hosszú távú érdekeit szem előtt tartva. A kivágott erdőrészek helyett a szintén Ceglédhez tartozó Csengeri szélen új erdőt telepítettek - mutat rá. De azt is elismeri, ez nem az Öregszőlő lakóinak életminőségét javítja. Viszont - ahogy hangsúlyozza - az öregszőlőben is megindult a fásítási program a kivágásra ítélt részek pótlására. Az ujjnyi vastag kiültetett suhángokat elnézve - ahogy a Borbarátok fogalmaznak - közülük talán sokan meg sem érik, hogy ezeken a madarak fészket raknak. Takáts László azt mondja: agrármérnökként ugyanúgy szívügye az erdő, de a város a jelen helyzetben nem tehet mást. Az állami normatívák elvonása, a források folyamatos kivonása miatt nincs pénz. Ami van, azt az uniós fejlesztések önrészére tartalékolták.
- Vagy az erdő, vagy a fürdő: ez a választási lehetőség. A város a végtelenségig nem bírja el a több tíz milliós pluszkiadást, amit a fenntartására költ. Új beruházásokra van szükség, ezekhez pedig terület kell - foglalja össze álláspontját. Az öregszőlői Borbarátok képviseletében Tőzsér János mégis azt mondja, bíznak benne, hogy a helyiek világos akaratnyilvánítása jobb belátásra bírja a városatyákat, és találnak olyan megoldást, ami a legkisebb kárt okozza a környéken élők közösségének. Az igazi vonzerő a táj hangulata, a természeti környezet. Ezt nem lehet pótolni luxusszállodával. A város működtetéséhez viszont pénz kell - mondja a másik oldal. A szociális juttatásokra szorulók egyre gyarapodó táborát nem lehet jóllakatni madárdallal. SZARKA ÁGOTA