A beteg faóriás is csak tűzifának alkalmas, hiába sajnáljuk, s veszélyes is lehet
Ajka, Mór, Székesfehérvár - Az alternatív energiaforrások között újból előtérbe kerül a fa, amely a szén, kőolaj, földgáz helyett energiát szolgáltathat. Az ajkai erőműben már csak egy szénkazán működik, s négyet átalakítottak.
Az ajkai erőmű, azaz a Bakonyi Erőmű Zrt. udvarán minden talpalatnyi helyen óriási farakások várják, hogy sorra kerüljenek a darálóban. Az erőművet 1941-ben kezdték el építeni, 1943-ban helyezték üzembe az első berendezéseket - szénnel fűtöttek, s ily módon állították elő az elektromos áramot. Az öt kazánból négyet 2003-tól alakították át fatüzelésűvé, mert az egyre drágább, jó minőségű szenet nem érte meg vásárolni, a rossz minőségű szén pedig szintén nem kecsegtetett elég haszonnal. Az egyetlen megmaradt szenes kazánban lengyel feketeszén és cseh barnaszén ég el, a többiben pedig naponta 1600-1700 tonna bio tüzelőanyag - 80 százalékban fa, illetve faszármazék, valamint mezőgazdasági hulladékok: ocsú, kukoricaszár, repceszalma. A hajdani szénhalmok helyett ma farakásokat zúdítanak le oda, ahol hely akad, s megállás nélkül dübörög a daráló, amely a rönkökből finom, száraz aprítékot készít. Két hétre valót tudnak tárolni, folyamatosan érkezik a telepre a faszállítmány - többnyire rönkben. A szállítójegy szigorú, ezt az erdőkért aggódóknak is hangsúlyozza minden érintett, aki fát éget el az erőmű kazánjaiban! Szerepel a papíron az erdészet vagy gazdálkodó neve, ahonnan származik a fa, nyilatkozat az eredetről, szerződés a tulajdonossal, s az is, honnan hová viszi a fuvaros a terhet. A kocsi rendszáma, a sofőr neve, s az erőművi mérlegelésnél kapott kód szintén.
Az emberderék vastagságú fák szemmel láthatóan csak tűzifának alkalmasak, ez is konstatálható, bár ez eredetileg üzlet. Ha a kivágott fáért többet ad az erőmű, mint a bútorgyártó, akkor persze a tulajdonos oda adja el a fáját, ahol többet fizetnek érte. De csak azt adhatja el, amit engedéllyel vágott ki, s a törvény szerint pótolja is! Az akác, tölgy, cser, bükk, nyár, nyír többségű fahalmok egyedei betegek, korhadtak, hibásak, s ha nem, akkor is elérték kivágási korhatárukat. A fatüzeléssel a környezetszennyezés nagyon csekély, mivel elemi érdeke a felhasználónak, hogy száraz anyagot égessen el, nem akar vizet forralni. Kéntartalom nincs, a kéményeken kibocsátott szén-dioxid mennyisége összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint a szén esetében. Valóban zöldáramot termelnek ily módon, ehhez nem fér kétség. A féltett erdők helyett az energiafa-ültetvények, s a tervszerű erdőgazdálkodás kitermelései adják a fűtőanyagot.
Két gyönge tél után jelentős eladatlan fakészletek maradtak meg tavaly, de nincs annyi, amennyi el ne fogyna egyszer - mondja Tokodi László erdőmérnök, a Vadex Mezőföldi Zrt. fakitermeléssel és -feldolgozással foglalkozó ágazati igazgatója. A fa iránt nő a kereslet, s az árak is emelkednek ezzel párhuzamosan, ám egyelőre nem nagy mértékben. A Vadexnél 13 ezer 200 forint plusz áfa egy fa-köbméter ára, fafajtól függetlenül, másutt 1-2 ezer forinttal lehet ettől drágább, viszont amazok korábban engedtek az árból. Az erőművi igény 6-8 éve jelentkezett, az emelte meg a fogyasztói árakat. Az ideális az lenne, ha tavasszal vennék meg otthonra a tüzelőt, s az őszre jól kiszáradna. ZSOHÁR MELINDA
Szabályozott faültetés védi az erdőt
Szigorú az erdészeti törvény - mondja Győri Tibor erdész, energiafaültetvény-tulajdonos. A kivágottak helyett ültetni, telepíteni kell, s ezt ellenőrzik is. Előfordul, hogy haldokló fákat azért nem termelnek ki, mert nem futja helyettük a drága telepítésre, noha elérkezett a kivágási idő. Az akác 30-40, a nyár 20-25 évig él, a fenyő 30-40 évesen már öreg. A tölgy százévesen is lehet egészséges, de ha nem, akkor kidőlhet. 80-100 évet él a cser, a bükk, a gyertyán, a kőris, a juhar 60-80-at.