Elkötelezett természetvédők becslései szerint egy-egy tavaszon legkevesebb kétszáz-háromszáz millió szál medvehagymát kínálnak eladásra a hazai piacokon. Egy magánmegfigyelésekből összeállított statisztika szerint az idén áprilisban egy Miskolc felől a Keleti pályaudvarra érkező hajnali gyorsvonaton átlagosan két-háromezer csomag növényt szállítottak Budapestre. Mivel ebből az irányból naponta három korai szerelvény fut be, könnyedén kiszámolható, hogy a legkevesebb negyvennapos szezon alatt minimum 360 ezer csokor kerül csak ebből az irányból a fővárosba. Egy adagban átlagosan 15-20 szál növény van, ám a felmérés összeállítói az egyszerűség kedvéért tizenöttel kalkuláltak. Az eredmény így is elképesztő: 5,4 millió szálra jön ki. Ennyi virágot a Bükkben nem kis területről lehet összegyűjteni, s összeszedése is nagy szervezettséget igényel.
Budapesten három nagyobb pályaudvar található, így szerény becslés alapján negyven nap alatt 16,2 millió szál medvehagyma érkezik ide vonattal. Ehhez jön még a gépjárműves szállítás, amely ennek legalább a háromszorosa. Azaz a fővárosiak kicsit több mint egy hónap alatt alsó hangon hatvanmillió szál medvehagymát fogyasztanak el. Ne feledjük, a vizsgálat pusztán Budapestet, vette górcső alá, s a lakosság házi célra szolgáló gyűjtögetéséről még szót sem ejtett. Egy-egy csomag ára napszaktól, időjárástól és az árusítás helyétől függően 350-600 forint között mozog: tehát Miskolc évi 360 ezer csokra 350 forintjával számolva 126 millió forintot jelent. Ha ezt felszorozzuk a fentebb említett budapesti forrásokkal, több mint félmilliárd forintot kapunk eredményül. Mindehhez hozzáadódik több száz vidéki piac, amelynek forgalmát két-háromszáz millió forintra teszik a természetvédők, ami lottónyereménynek sem rossz összeg.
E statisztika Kereki Albertnek köszönhető. Az elkötelezett fiatalember és barátai által a korábbi években összegyűjtött adatok döntő szerepet játszottak abban, hogy az év elején a védett növények közé sorolták a hóvirágot. Az ifjak újabban azért gyűjtik ezeket az információkat, hogy hasonló lépésre késztessék a zöldtárcát.
„Egyelőre nem tervezzük a medvehagyma védelmét. Ennek egyik oka, hogy legnagyobb élőhelyei nemzeti parkokban vagy tájvédelmi körzetekben találhatók, ahol eleve nem is lehet szedni e növényt" - mondta Haraszthy László, a zöldtárca természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkára. Lapunk azon felvetésére, miszerint a piacokra dolgozó árusok tavasszal teljes hegyoldalakat tarolnak le, azt mondta, ez a cselekedet a jog szerint tömeges természetkárosításnak minősül. Haraszthy megígérte, a következő szezonban a természetvédelmi őrszolgálat tagjai fokozottan figyelik majd az oltalom alatt álló területeket.
„Két éve egy helyi férfi húsz feketemunkással egy héten át ipari módszerekkel, ládákba csomagolva vitte a növényeket. Mikor kitiltottuk, még neki állt följebb, s megfenyegetett, hogy ránk uszítja, a barátait. Végül előállították - igaz, ez nem vette el a kedvét semmitől, mert az idén újra megjelent" - mondta lapunknak Tallós Antal pilisi erdész. A nagybani gyűjtögetők döbbenetes mennyiségű szemetet hagynak maguk után - s ez még csak a kisebbik gond, hiszen munka közben mindent, köztük számos őshonos és ritka virágot is - letaposnak, ami az útjukba kerül. Tallós Antal elmondta, hogy e növény a védett területeken kívül, saját célra engedély nélkül szedhető, s ezért sem az erdészek, sem a természetvédelmi őrök nem szólnak.
„Külön még nem foglalkoztunk az úgynevezett erdei termékekkel nagybani módon üzletelő, kereskedő magánzókkal, de ez a helyzet hamarosan megváltozik" - mondta lapunknak az APEH név nélkül nyilatkozó munkatársa. Az idén, teljesen véletlenül szembesültek azzal, hogy mekkora vagyonra tudnak szert tenni egyesek e profillal. Vagyonosodási vizsgálatot végeztek egy nógrádi vállalkozónál, és az is kiderült, hogy a férfi évek óta szarvasgombából biztosít magának többletbevételt. A cégvezérnek az idén csaknem kétmilliós, adózatlan bevétele volt a gyűjtögetésből - amelyet saját, betanított kutyájával végzett. Úgy tudjuk, a jövő tavasszal „rámennek" a medvehagyma árusokra is. LÁZIN MIKLÓS ANDRÁS
2008. december 18. - Óriási hasznot hajt a medvehagyma. Persze nem az államnak vagy a termesztőknek, hanem azoknak, akik ezt a növényt - illegálisan - gyűjtik. Kereki Albert zöldaktivista becslése szerint a „medvehagymavadászoknak" évente legkevesebb félmilliárd forintot hoz a rablás, ráadásul egy fillér adót sem fizetnek. Számos természetvédő azt szeretné, ha a medvehagymát tavaszra a védett növények közé sorolnák, ám a zöldtárca egyelőre nem tervezi ezt.