A Zala Megyei Agrárkamara közreműködésével nemrégiben erdészeti információs napot tartottak, ahol többek között a zalai erdők helyzetéről is tájékoztatást kaphattak a fórum résztvevői.
A zalai erdők helyzete című előadást Horváth Iván, a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának igazgatója tartotta.
- Országunkat ma több mint 2 millió hektáron borítja erdő - kezdte mondandóját az igazgató. - Valamikor 26 százalékos volt az erdősültség, ám a trianoni döntés elvette az akkori erdeink több mint 85 százalékát, s megmaradt közel 12 százalékos arányt sikerült a tudatos erdőtelepítésekkel a mai szintre feltornászni. Sok vád ért bennünket erdészeket, nevezetesen amiatt, hogy erdőirtók vagyunk, pedig a számok összefüggéseikben teljesen más képet mutatnak.
Ugyan az ország egyik legkisebb területű megyéje Zala, de Nógrád után a 31 százalékos erdősültséggel a második „helyezett".
- Országosan az őshonos fafajok 70 százalékot képviselnek, Zalában ez az arány 80 százalék feletti. Az akác országosan 23 százalék, itt 17 százalékos. Az akácnak a maga helyén fontos a jelenléte, persze tölgyes helyett nem szeretjük látni. Az élőfa készletet alapul véve 340 millió köbméter az országos adat, Zala a 30 millióval mintegy 9 százalékot képvisel. Miközben Zala megye az országos közigazgatási terület alig 4 százalékát teszi ki. Fontos továbbá, hogy az élőfakészlet országosan l70 köbméter hektáronként, ezzel szemben Zalában 280 köbméter a tény. A folyó növedék országosan 13 millió köbméter, megyénkben 1 millió - sorolta a szakember a legfontosabb számokat.
A fakitermelésről érdeklődve megtudtuk, hogy országosan átlagosan 7 millió köbméter, a zalai 770 ezer.
Zala kincse: az erdő. Zala az ország erdeinek szíve, Nógrád után a második legerdősültebb megye.
Érdemes összehasonlítani ezt a számot a folyó növedékkel, mert akkor kiderül, hogy a zalai erdészek évente mintegy 300 ezer köbméter faanyagot „bent hagynak" az erdőkben, azaz egyáltalán nem pazarolnak, nem zsigerelik ki a jövőt.
A pótlással kapcsolatosan az igazgató elmondta, hogy Zalában nagyon magas a természetes felújulás aránya. Azaz a bükkös és tölgyes nem tarvágásra kerül, hanem az idős erdőt úgy kezelik, hogy minél nagyobb makktermésre késztessék, így saját maga is erdősít, nem marad csupasz terület a vágástéren, hanem ott az újulat. Tarvágással az akácot termelik ki, s szerkezetátalakításnál, fafajcserénél alkalmazzák, ahol természetes úton nem lehet a problémát megoldani. Zalában 35 százalékos a mesterséges, csemetés felújítás aránya, a többi a természetesé.
Kis területeket kerítenek be, ahová az őz, a szarvas és a vaddisznó nem tud bemenni és ezt hasonlítják össze a környező területekkel. Az eredmény drámai: mindent megesznek, és főleg a fiatal fák rügyeit szeretik. A természetes felújítások legnagyobb akadálya a vadászati célból túltartott vadállomány. Az erdősítések ezért vannak gyakran magas kerítésekkel bekerítve.
- A pótlás témakörében el kell mondani a klímaváltozással összefüggésben, hogy a lucállományban jelentkező betegség az első jele hogy visszafordíthatatlan dolog kezdődött. A luc helyére más őshonos fafaj kerül, akác helyére ültethető csak akác. Ezt a magántulajdonosok szeretnék megváltoztatni, mert az akác viszonylag gyorsan nő, gyorsan hoz hasznot. Gyertyán, juha azonban ültethető, mert ezek őshonosak - mondta Horváth Iván.
Az erdők egészségi állapotával is foglalkozott a szakember. Összességében kijelenthető, hogy a zalaiak állapota kiváló, kivéve néhány lokális ügyet. Mint a déli részen a homokos területeken jelentkező cserebogár nehezíti az erdőfelújításokat. Elég költséges technológiával rovarölő vegyszert juttatnak a gyökérzónába, ez később kellő védelmet nyújt. A lucnál jelentkezik óriási probléma a szú kérlelhetetlenül pusztítja.
A bükkösben a díszbogárgondok lényegében lezajlottak. A tulajdonosi viszonyokkal összefüggésben elhangzott, hogy a 113 ezer hektárnyi erdő mintegy fele állami tulajdonban, a többi magánkézben van. Ez utóbbiaknál 2300 az aktív, közülük 150 gazdálkodónak van 50 hektárnál nagyobb erdőterülete. Veszélyt a vadakon kívül az engedély nélküli fakitermelők, a fatolvajok jelentenek.
- Az engedély nélküli kategóriában vannak a hagyományos tolvajok, akik évente 150-200 köbméter tűzifát visznek haza, és vannak a trükkösök. Nos, ez utóbbiak évente akár 10 ezer
köbmétert is letermelnek, szakszerűtlenül. Szerencsére változott a hatóságok hozzáállása, és környezet károsítás miatt vádat emelnek az elkövetők ellen. Most volt idén a harmadik ellenőrzés, és már csak egy hahóti ügyben kellett intézkednünk - mondta Horváth Iván igazgató. Takáts