Bogár István a következőket írta: A Zalai Hírlap november 28-i számában a csácsi-réti Parkerdőben beruházási célból végzett fakitermeléssel kapcsolatban Gyutai Csaba alpolgármester úr akként nyilatkozott, hogy az önkormányzat nem akar sportlétesítményt építeni a Parkerdőben , a Parkerdőt zöldterületként kívánják megtartani. Alpolgármester úr ezen kijelentése nem felel meg a valóságnak, ugyanis Zalaegerszeg város hatályos, frissen (2008 májusában) jóváhagyott rendezési tervében az önkormányzat stadion és egyéb sportlétesítmények építésére kijelölt területnek minősítette a most kivágott erdőtől észak-keletre elhelyezkedő, a Parkerdő részét képező erdőket. Ha nem áll fenn az önkormányzat részéről beépítési szándék, miért sorolták beépítésre alkalmas övezetbe?
A Parkerdőt ért eddigi beépítésekre nem kerülhetett volna sor az önkormányzat döntései és hozzájárulása nélkül. A megmaradt erdőrészek állapota is tovább romlik, hiába fordultunk az elmúlt évben az önkormányzati képviselőkhöz több civil szervezettel karöltve segítségért. Kérünk minden felelős döntéshozót, hogy az egyedülálló értéket képviselő Parkerdő megőrzésében, felvirágoztatásában működjön közre!
Sokakat felháborít, mekkora területről tüntették el a fákat
Eddig a levél, amelyre lapunk kérésére Gyutai Csaba alpolgármester reagált, előrebocsátva, hogy azt a parkerdei területet, ahol a fakivágás zajlott, a rendszerváltozást követő első önkormányzati ciklusban adta el a város, így sem az értékesítés tényének megítélését, sem a terület hasznosítására vonatkozó tulajdonosi szándékot illetően nem rendelkezik kompetenciával a jelenlegi képviselő-testület és városvezetés. A rendezési terv legutóbbi nagy módosítása, melyre a levélíró utal, elsősorban a város iparterületeit és a zártkerteket érintette, írta Gyutai Csaba, a sportcélú hasznosítással kapcsolatban pedig közölte: jelenleg sportszakmai indokok sem támasztják alá, hogy új stadion épüljön, és az anyagi lehetőségek sem adnak módot rá. Ilyen sportberuházásra tehát minimális esély sincs. A stadion fejlesztései a jelenlegi helyszínen pedig minden ilyen spekulációt okafogyottá tesznek, s akadálya annak sincs, hogy a rendezési terv következő átfogó módosításkor változzon a szóban forgó terület besorolása, áll Gyutai Csaba levelében.
Az alpolgármester kitért rá, hogy a megmaradt erdőrészek állományának megújítása, karbantartása folyamatosan zajlik, a nehézséget az okozza, hogy a telepítéskor tájidegen fajtákat ültettek, hiszen a fásítás annak idején nem a Parkerdő létrehozása céljából zajlott. Végül leszögezte: a továbbiakban mindent elkövetnek a város tulajdonában lévő zöldfelületek megőrzése, sőt, gyarapítása érdekében, s szívesen működnek közre a lakossági problémák megoldásában. Szabó Judit (Zalai Hírlap, 2008. 11. 28. )
A zalai megyeszékhely természeti értékeinek bemutatásakor mindig szóba kerül a Parkerdő: a Zalaegerszeg a XXI. század küszöbén című kiadványban például azt írják róla: a hetvenes években jórészt mesterséges telepítéssel kialakított pihenőövezetben a legkülönfélébb fafajok, bokrok és rododendronok mellett játszótér és kilátó járul hozzá a szabadidő élvezetesebb eltöltéséhez. Ez az erdőterület lett kisebb a fakitermelés révén kilenc hektárral, s a növényzet nagy valószínűséggel valamilyen településközponti vegyes övezetbe tartozó létesítménynek, például kereskedelmi egységnek adja át a helyét.
A ForestPress-hez érkezett olvasói levél:
A 9 hektár erdő kiirtása, igen nagy terület, 100 éve nem történt ilyen! A cikkben nem szerepel, de30 év körüli, középkorú erdőről van szó, és az 1970-es években állami támogatással parkerdőnek ültették. A területen a tuskókat is kiszedik, és kivonják az erdő művelési ágból. Mindenki fel van háborodva, de kevesen mernek szólni. Az ország különböző területén sokszor egy-egy fa megmentéséért küzdenek, itt pedig olyan 9 hektár erdőről van szó mely 300-500 méterre van a városközponttól! – írja egyikolvasónk, aki állítja, hogy tele van a környék üres, parlag területtel, ahol lehetne építeni.