Karácsonyfák az Alföldről (Békés Megyei Hírlap)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2008. december 10. - DÍSZNÖVÉNY A somogyi fenyőtermesztők lebeszélték a kísérletezésről
Alig vannak a megyében gazdák, akik fenyő nevelésével foglalkoznak. Már megszoktuk, hogy teherautók százai látják el többnyire a Dunántúlról Békés megyét karácsonyunk e csodálatos kellékével.

Pár évtizede még, főleg Sarkad és környékén, komoly földterületeken hódított ez a kultúra, mára már alig akad a megyében itt-ott, egy-egy kisebb állomány - tudtuk meg Hegedűs Zoltán békéscsabai őstermelőtől, aki most kezdi learatni ötéves munkája gyümölcsét.
Miért éppen ezt a növényt választotta, aminek már rég nincs hagyománya ezen a vidéken?
- Társammal, aki kereskedő, korábban mindig a Dunántúlról hoztuk a fenyőt. Az út is hosszú volt, a növény is sérült a szállítás ideje alatt. Itt volt ez a föld, gondoltuk, megpróbáljuk. A somogyiak óva intettek attól, hogy nem fogja szeretni ezt a talajt, és nehezen viseli el ezt a klímát, mostanra bebizonyosodott, hogy nem így van. Mint látja, formás és egészséges az állomány. Ebben a fél hektárban 7000 fenyő van, többnyire luc, de van ezüstfenyő is. Most már nagy része vágásérett, de mi szívesebben rakjuk és áruljuk tartóban, gyökeresen - amit egyébként bármilyen ötlettel - be lehet szépen burkolni, az előnye az, hogy nem hullatja azonnal a lombját, és talán életben is maradhat a lakásban.
Könnyen ment ez az újbóli „honosítás", nem volt semmi gond a nevelés során?
- Ezt azért nem mondhatnám, 2003-ban telepítettük, a következő évben jött az aszály,
nagyon sok kiment belőle. Ezeket természetesen pótolni kellett, ami komoly veszteség. Ez a kultúra épp olyan igényes, mint bármely más dísznövény: ha nagyon meleg van, öntözni kell, ha sűrű, ritkítani kell, mint ahogy most is, hiszen zömében onnan vesszük ki őket eladásra, ahol egymást érik, így a többi jobban fejlődhet.
- Mikorra fogyhat el ez a mennyiség, és mennyire éri meg ezt csinálni?
- Ezt már nem szeretnénk, ha elfogyna, mert minden kivett fát új csemetével pótolunk, így folyamatos marad a termelés, s a költségek és a bevétel is egyenletesen oszlik meg. Hogy megéri-e ezzel a kultúrával foglalkozni? Természetesen igen, hiszen ha nem így lenne, nem csinálnánk, bár nem ez a fő megélhetési forrásunk. Ami talán nem túl vonzó, az az, hogy pár éven át csak befektetni kell, gondozni, nevelni, mint bármely más növényt, s legalább 5 évnek kell eltelni ahhoz, amikor már jövedelmet is ad.
— Ezek szerint önök rácáfoltak arra, hogy ezen a vidéken nem érdemes fenyői termeszteni, mert látható, hogy ez az állomány gyönyörű. Hol értékesítik, hiszen még szinte újak a fenyőpiacon?
- Többnyire itt, Békéscsabán a nagybani piacon, és hát igény szerint viszünk és adunk máshova is. Ha valaki erre jár, helyben is vásárolhat. Ez a hely szerencsés abban, hogy közvetlenül a dobozi kövesút mellett van, így látható és jobban eladható a karácsonyfa. Hátránya viszont ugyanez, hiszen éppen azért, mert ennyire szem előtt van, őrizni is kell folyamatosan.
Mindent összevetve, a híresztelésekkel ellentétben reméljük, megérte belevágni, és a mérlegünk is pozitív lesz.



© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.