Miért kéne szájkosár a magyar vizslára? (Népszabadság)

Ajánlást készített az ebtartás szabályozására a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, álláspontjuk szerint szükséges volna egy általános rendelkezés - a jelenlegi helyzet ugyanis kaotikus.
A szájkosárra kötelező rendeletek csak az előítéleteket fokozzák - állítja ár. Pongrácz Péter etológus. Márpedig ezek szerint a magyar állattartási rendeletekben az előítéletek fogalmazódnak meg. Előítélet, hogy a nagyobb kutya veszélyesebb. És él az előítélet eleve a kutyák mint ok nélkül támadó vadállatok iránt, nem téve különbséget egyes hivatásos szakmát űző ebek, a képzett hobbikutyák és a házi kedvencek között. Holott, sok hobbikutyának van olyan vizsgája, amit komoly munka és teszt előz meg. Például a BHi, az Engedelmes, közlekedésbiztos kísérőkutya címet viselő állat tud viselkedni, nem támad meg sem állatot, sem embert, sem gördeszkást, sem kerékpárost, nem jelent veszélyt póráz és szájkosár nélkül sem. Miért ne lehetne ezeket az állatokat valamilyen jellel, pozitív módon megkülönböztetni és nagyobb szabadságot biztosítani számukra?
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MOSZ) is támogatja az általános rendeletalkotást. Az emberi jogok országgyűlési biztosának 2007. decemberi jelentése alapján eb-macska rendeletajánlást készítettek, amelyet a kutyás szervezetekkel is egyeztettek. Az ő szövegjavaslatuk a pórázkötelezettségen túl a kiszámíthatatlan, támadó természetű ebekre rakatna szájkosarat, mérettől és fajtától függetlenül, és azt a futtatón is rajtuk hagyatná. Természetes, hogy olyan helyeken, ahol szűk a tér és sok ember közlekedik, például lépcsőházakban, közlekedési eszközökön, szintén kötelező lenne a szájkosár.
A főváros kezelésében lévő kiemelt közterületeken, például a Városligetben, az Óbudai-szigeten, a Gellérthegyen, a főváros szabálya él, amely szájkosarat nem, de pórázt előír, és a Margitszigeten idén nyáron már szabtak ki harmincezer forintos büntetést is. A II. kerületben 2002-ben hatályon kívül helyezett régi rendelet helyett nem készült újabb. Mint mondják, jót nem tudtak alkotni, rosszat nem akartak, így hobbiállat, amíg másokat nem zavar, korlátozás nélkül tartható, az utcai kutyás viselkedési szabályokat pedig beépítették a 2004-es közterületi rendeletbe.
Tökölön csak a 20 centit meghaladó marmagasságú ebnek kell szájkosár, Kőbánya új rendeletében a 30 centit és 30 kilót meghaladó méretűnek, de az őrző-védő fajtákon kívül általános a szájkosár-kötelezettség a puliknak, a pumiknak és a vadászkutyák, a kopók, vérebek közé tartozó rhodesiai ridge-backnek is. Óbuda 1999-es, de 2005-ben is módosított rendeletében az 50 centit meghaladó magasságú, az őrző-védő és pásztorkutyák után Kőbányán szájkosárviselésre kötelezett ebeken kívül a drótszőrű magyar és német vizslának, a jagd terriernek és a francia buldognak is viselnie kell azt. Vajon mivel érdemelték ki? Győr toleránsabb: csupán nyolc fajtát és keverékeiket kötelez viselésére. A kőbányai önkormányzat rendeletében azonban sok kulturált és toleráns viselkedést segítő szabály van. 2010-től csipkötelezettséget vezet be például a kerület minden húsevő emlős állatára, a más kerületekben közterületen pórázon ugyan sétáltatható, de Kőbányán például a lakásban nem tartható vadászgörényekre is. Nemcsak azt büntetik, aki nem takarítja fel a kutyája által okozott piszkot, hanem azt is, aki kérésre nem tudja bemutatni az erre szolgáló eszközt. A kutyafuttatók területére ez a rendelkezés nem érvényes.
Bevonták Győrött is a helyi kutyásokat az állattartás szabályozásába, csakhogy, a képviselők leszavazták a város belsőbb, nem mezőgazdasági besorolású, családi házas területein a minőségieb-tenyésztés - vagyis az öt kutyánál több birtoklásának - lehetőségét is. Minthogy a jogszabály nem kutyaéletnyi átmeneti időt engedélyezett, lehetetlen helyzetbe hozta azokat, akik az engedélyezettnél több kutyát tartanak, ők nyilván nem lesznek hajlandók elaltatni az állatokat. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége által kidolgozott ebtartási rendeletajánlás lehetővé tenné, hogy a többlet kedvencek életük végéig gondozójuknál maradjanak, illetve a szomszédoknak bizonyítaniuk kellene, hogy éppen a fölösleges néhány állat miatt válnak elviselhetetlenné a körülmények.
A MOSZ az eddigi rendeletektől eltérően családi házakban három, lakásokban egy 65 centi feletti vagy két ennél kisebb ebet engedélyezne. Kívánatos lenne, ha a saját rendeleteiket legalább az önkormányzatok betartanák. Például Kőbánya táblával jelölné a kutyafuttatókat. Nincs jelzés a Rottenbiller parkin és a Harmat utcai bányaterületen sem. Baj lehet abból, ha egy szülő téved a gyerekével a kitáblázatlan futtatóra. Terézváros honlapján a már megszüntetett Jókai téri szaladó szerepel, a Hunyadi téri felújított, de alacsony kerítésű nem. A belvárosi Hild téri húsz-, a józsefvárosi Kálvária téri ötvencentis kerítés, a hegyvidéki Királyhágó téri ajtó nélküli létesítmény csak engedelmes ebek számára megfelelő. A főváros „Élhető város" kulturált ebtartásprogramja keretében jó néhány önkormányzat és civil szervezet kapott pénzeket mosó- és tisztítóberendezésekre, kutyapiszok-takarító gépre, zacskókra, ürülékgyűjtőkre - megkérdőjelezhető eredménnyel. A budavári, I. kerületi önkormányzat sem táblázta ki a kerület kutyáinak kijelölt tabáni vagy a gellérthegyi, Hegyalja út-Orom utcai rézsűt sem. Az Óbudai Amfiteátrumon ebet sétáltatók sem tudják, hogy az a helyi rendelet szerint kijelölt kutyahely, nincs tábla, ürülékgyűjtő sem, és azt hallották, büntet a közterület-felügyelet. A Belvárosban, az Erzsébet téri nagyon jó kerítésű, modern kutyaközösségi létesítmény - futtató felirat nélkül. K. Gyurkó Rita