Csőkamerákkal nézik meg a viperákat (baon)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2009.január 12. - Két sikeres fajvédelmi program is folyik a Kiskunsági Nemzeti Park részvételével. Ezeknek a kezdeményezéseknek része a védett állatok téli gondozása is. – Folyamatosan ellenőrizzük az élőhelyeket, de a természetben ilyenkor nem lehet találkozni rákosi viperával – mondta el Péchy Tamás, a Rákosivipera-védelmi Központ vezetője.

Október közepétől a föld mélyébe vájt vermeikben, hibernálódva várják, hogy megjöjjön a tavasz. Csőkamerákkal gyakran bekukkantuk ezekbe a fagypont alatti mélységekbe vájt odukba, és sokszor azt tapasztaljuk, hogy a kígyók mellett gőték és gyíkok is fekszenek. A hüllőknél ugyanis nem ritka, hogy három-négy faj együtt vészeli át a hideget. Általában március környékén bújnak elő, de tavaly például már február 22-én találkoztunk viperákkal a szabadban - mesélte Péchy Tamás.
– A hazai túzokállomány majdnem fele, hatszáz egyed a kiskunságon él – mondta el Bankovics András, a LIFE Túzokvédelmi Program vezetője. – Ilyenkor télen a nemzeti parkok és a természetvédelmi egyesületek összefogásával azon dolgozunk, hogy az egyre gyarapodó populációt megóvjuk a hideg idő viszonytagságaitól. Élőhely kezelési tevékenységünk egyik jelentős része a téli takarmányok biztosítása. Repce-, illetve lucernatáblákat ültetünk a külön csoportokban közlekedő kakas és tojó madaraknak. Igyekszünk megakadályozni a túzokok elvándorlását, hiszen Olaszországban vagy épp a balkáni államokban könnyen orvvadászok áldozatául esnek. Ehhez azonban az kell, hogy megfelelő mennyiségű élelem legyen számukra. Vastag hóréteg esetén a gazdák is segítségünkre vannak, akik vállalják, hogy hóekével végigszántják azt a néhány hektárt, ahol madaraink táplálékhoz jutnak.


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.