És valóban igencsak különös például, hogy az indoklásban a honvédelmi tárca szolgalmi jogára hivatkoznak, miközben a HM nem is tulajdonos a területen. Tovább folytatódik a Kánya-hegyi jogi abszurd. A tavaly október 17-i blokádkísérletet szervező Perlaki Tamás felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bírósághoz a megyei rendőrfőkapitány határozatával kapcsolatban, valamint felkérte a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát, hogy avatkozzon be az ügybe, mivel "a területek felett feltétel nélkül a Honvédelmi Minisztérium szerezte meg a tényleges rendelkezést, a HM területhasználata törvénysértő és a védett természeti értékekre káros, a Kánya-hegyen jelenleg senki sem képes hatékonyan képviselni a természetvédelem érdekeit".
Az október 17-i akció során letartóztatott Perlaki a rendőri intézkedés ellen panaszt tett, ezt az encsi rendőrkapitány az intézkedés szabályszerűségével érvelve elutasította. A fellebbezésben Perlaki hangsúlyozta: a határozathozatalkor az összes perdöntő tényt kihagyták a mérlegelésből. Az út és az erdő magántulajdon, s ő tulajdonosként jogszerűen zárta volna le az utat. Továbbá az út eredetileg is közúti forgalom elől elzárt, kizárólag erdészeti célra használható, erdei feltáró magánút, amelyet a tulajdonosnak kötelessége is lezárni. Végül pedig: a honvédelmi tárca jogerős építési engedély nélkül alakította át a földutat, ezért az valójában semmilyen célra nem használható jogszerűen.
A fellebbezés elutasításáról szóló határozatában a megyei rendőrfőkapitány megállapította, hogy a rendőri intézkedés jogszerű és szakszerű volt, indoklásában viszont új érvvel hozakodott elő. Mégpedig azt, hogy a jogszabályok alapján "ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult – jelen esetben a Magyar Honvédség – földjeiken átjárjon". Hogyha Perlaki Tamás önkényesen a teherautónyi földet az útra önthette volna, azzal nemcsak a szomszédos objektumba irányuló közlekedést, hanem saját tulajdonostársai közlekedését is megnehezítette volna – érvel elutasító határozatában a rendőrfőkapitány.
A megyei bíróságra a napokban eljuttatott felülvizsgálati kérelmében Perlaki Tamás a határozat hatályon kívül helyezését kérte, valamint azt, hogy a bíróság kötelezze a rendőrséget a fellebbezés érdemi kivizsgálására, mert szerinte ez mindeddig nem történt meg. Hangsúlyozta: miután fellebbezésében okiratokkal és jogi hivatkozásokkal bizonyította, hogy az intézkedés alapjául szolgáló "közlekedés biztonságának veszélyeztetése" fogalmilag kizárt (hiszen még a határozat is tényként rögzíti, hogy a hadsereg által használt terület nincs közvetlen összeköttetésben a közúttal, vagyis a földkupac a közúti forgalmat a közúttól csaknem öt kilométerre veszélyeztette volna!), a másodfokú hatóság a szolgalmi jogra hivatkozott, hogy a rendőrségi fellépés indokoltságát alátámassza. Csakhogy a vonatkozó törvény szerint "az ingatlanra telki szolgalmat csak a tulajdonos létesíthet", márpedig a HM-nek sem tulajdonosi, sem használati joga nincs bejegyezve a tulajdoni lapon – azok bejegyzését a földhivatal éppen a szabálytalanságok miatt tagadta meg ismételten. Nem lehet szolgalmi joga a Kánya-hegyi Erdőbirtokossági Társulatnak sem, hiszen az EBT az erdészeti munkák elvégzésével megbízott, önálló jogi személyiségű gazdasági társaság, amely a földtörvény tiltása miatt nem is rendelkezhet földtulajdonnal. Mivel pedig a termőföldet Perlaki Tamás az út felső végpontjára akarta önteni, amely után már a HM által lezárt, körbekerített terület van, nehezen értelmezhető az EBT tagjait megillető szolgalmi jog.
Perlaki emlékeztet arra is, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tavaly határozatban állapította meg, hogy törvénysértő az erdő engedély nélküli honvédelmi igénybevétele. Az illetékes erdészeti szakhatóság a honvédelmi célú erdőhasználat mellett jogszerűtlennek minősítette az objektum építésének megkezdése után öt évvel a HM és az EBT között létrejött területhasználati szerződést is. Ez a szerződés egyébként 2008. október 15-én lejárt, újat nem kötöttek, ezért a HM már egy törvénysértő szerződésre sem hivatkozhatott október 17-én. A rendőri intézkedést tehát nem a végrehajtás módja tette jogszerűtlenné, hanem a jogalap hiánya.
Mindezek miatt Perlaki megállapítja: a rendőrség bírósági felhatalmazás, valós vészhelyzet, bűncselekmény megalapozott gyanúja nélkül, pusztán a HM egyoldalú közlésére reagálva hatolt be magánterületre, és ott törvényi felhatalmazás nélkül alkalmazott erőszakot az ingatlan tulajdonosával szemben. Ez szerinte azt mutatja, hogy a Kánya-hegyen katonai-rendészeti közigazgatást vezettek be. Korompay Csilla