Az importgáz helyett hazai biomasszát (Heves Megyei Hírlap)

Az importgáz-függőség csökkentésében fontos szerepet játszhatna a biomassza, amely nemcsak a mostanihoz hasonló válságok elkerülését tenné lehetővé, de még a globális felmelegedést is lassítaná. Az Európai Unió államainak importfüggősége és kiszolgáltatottsága a fosszilis energiahordozók tekintetében rendkívül magas. Ez a tény már önmagában is megköveteli az alternatív technológiák alkalmazási lehetőségeinek kutatását. Sok szakember véleménye az, hogy Magyarország kevésbé volna kiszolgáltatott helyzetben, ha kormányzati szinten is szorgalmaznák az olyan megoldásokat, amelyek más, megújuló energiaforrások felhasználásával mérsékelik vagy kiváltják a gázfelhasználást. A fűtési célú földgáz-felhasználás két módon mérsékelhető. Egyrészt az épületek korszerűsítésével, felújításával és újraszigetelésével csökkenthető a fűtési hőigény. Másrészt biomasszával üzemelő fűtőművek létesítésével. A jelenlegi gázvita tovább sürgeti a bioenergetika- és biomassza-kutatások gyorsítását, hiszen a legfontosabb cél az elméleti eredmények mielőbbi gyakorlati megvalósítása. A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola élenjár a biomassza alkalmazási lehetőségeinek kutatásában, illetve megteremtésében. Az intézmény irányításával folyó kísérlet keretében a főiskola több tízezer hektárnyi területen termeszt energianövényeket, együttműködésben számos partnerrel, köztük a Mátrai Erőmű Zrt.-vel. A gyakorlati alkalmazásra pedig ugyancsak működő példát ad, hiszen a Tass-pusztai tangazdaságban már üzemel a biomasszával fűtött "minierőmű". - A biomassza az emberiség legrégebben használt energiaforrása, a növényi és állati szervezetekből származó, folyamatosan termelődő, energiatermelésre felhasználható anyagokat jelenti, de ma már a biomasszához sorolják a kommunális hulladékok szerves részét is - emlékeztetett dr. Dinya László, a KRF tudományos és kutatási rektorhelyettese. - Amellett, hogy folyamatosan keletkező, megújuló energiakészletről lévén szó, nagy előnye az is, hogy az energianövények felhasználásakor keletkező szén-dioxidot a következő években a telepített növények fotoszintézissel beépítik magukba, így az a mennyiség kerül vissza a légtérbe, amelyet ezek a növények fejlődésük ideje alatt megkötöttek. Szemben a fosszilis energiahordozókkal, amelyekből évezredek során megkötött szén-dioxid szabadul ki a légtérbe. A rektorhelyettes kitért arra is: Magyarországnak kiemelkedően jó természeti adottságai vannak az energianövények termesztését illetően, és az elmúlt évek kutatás-fejlesztési törekvései sikerrel futottak a főiskola koordinációja alatt. Az intézmény emellett kitartó hálózatépítő munkát is végez, a nagyvállalatokat és a termelőket egyaránt bevonva a folyamatba, népszerűsítik a környezettudatos gondolkodást is - mondta a szakember. Suha Péter