A zord világgazdasági klíma sokkalta inkább érezteti hatását, mint a téli időjárás viszontagságai. A külföldi vendégek legalábbis pihentetik a puskájukat. A vadásztársaságok mégis jó évet zárhatnak, ha a hazai érdeklődők pótolják a külhoniakat. A vadásztársaságok szerint ugyanakkor tavasztól az ideinél jóval kevesebb vadat lehet majd eladni.
Több külföldi visszamondja a vadászatot. Ez tűnik ki abból, amit az egri Vadászati Utazások Kft. illetékese kérdésünkre elmondott: a korábbi szezonokhoz képest, amikor 700 hobbivadászt fogadtak – nem csak a megyében –, közel harmadával csökkent az ide látogató, elsősorban német, osztrák és holland érdeklődők száma.
Az apróvadra érkező olaszok például teljesen eltűntek – erősíti meg Farkas László Márton, a Heves Megyei Vadászkamara elnöke is, aki szerint leginkább az a visszatérő stabil külföldi kör maradt meg, akik elégedettek voltak az itteni viszonyokkal. Mert a tágabb térség apróvadban és nagyvadban is képes megfelelő terítéket biztosítani. Csak a Felső-Bükkben és egyes mátrai részeken jelezték a vaddisznóállomány csökkenését, nem függetlenül a sertéspestis következményeitől.
Az idegenek elmaradását ugyanakkor – úgy tűnik legalábbis – pótolhatja a növekvő hazai kereslet – hangsúlyozza Nagy Károly fővadász. Az 55 ezer hektáron gazdálkodó Egererdő Zrt. szakembere szerint az állomány minősége kedvező. Ezt bizonyítja, hogy ha a február 28-án záruló 2008/2009-es vadászati szezonban eddig nem is kaptak puskavégre kapitális példányokat, így is több (arany, ezüst és bronz) érmes muflonkos-, vadkan- és gímszarvas-trófea akadt. Az utóbbi két évvel szemben a vadállomány ezúttal jó kondícióban vágott neki a télnek, s a hó és a fagyok ellenére semmilyen elhullást nem tapasztaltak. Igaz, nem bízzák a véletlenre a dolgot, hiszen a társaság erdészetei ilyenkor is több száz vadetető folyamatos feltöltésével gondoskodnak a vadakról, ami több tízmilliós kiadást jelent a cég számára. Megtudtuk: a mostani szezonban a 190–200 tonna szálastakarmány, lucerna, s a 300 tonna szemestakarmány, főként kukorica mellett lédús eleség, cukorrépa és táp is szerepel az étlapon.
Az erdészeti cég közel 30 éve fogadja a vendégeket, a területen az összes hazai nagyvad megtalálható: gímszarvas, őz, vaddisznó, muflon, és kisebb számban a dámszarvas is. Egyébként 2001-től két vaddisznós és muflonos vadaskertet is fenntartanak: Verpeléten 1200, Szilvásváradon pedig 300 hektáron.
– Nem volt akkora a hó, ami zavarta volna a vadat, s a fagyok is csak az embereket zavarták. A kedvező makktermésnek köszönhetően a jószágok felkészülten, megfelelő testi állapotban és tartalékokkal néztek a tél elé, s ebből még mostanra is maradt. Például a kilőtt vaddisznók vastag szalonnarétege is ezt tanúsítja – fogalmaz Farkas László Márton, aki a Cseralja Vadásztársaság elnökeként azért az etetés szerepét sem becsüli alá. Az eredményessége függ a takarmányozás minőségétől is, csak az egészséges állat tud megfelelő trófeát növeszteni. Az etetéssel egyúttal a vadkár mértéke is csökkenthető. Ha a vad talál magának élelmet a megszokott helyen, akkor nem keresi fel a mezőgazdasági területeket.
A gazdálkodásában a legnagyobb kiadás a vadkár kifizetése és a vad etetése. A társaságok maguk döntik el, hogy etetnek-e egyáltalán, s a takarmányt megtermelik vagy vásárolják. A megyei vadászati hatóság vegyszermentes vadföldek létesítésére, s elsőként tavaly már vadtakarmányozásra is adott pénzt pályázati támogatás útján. Kovács János
Egyre több nő is vadászik
Heves megyében közel 2700 érvényes vadászjeggyel rendelkező vadászt tartanak nyilván. Túlnyomó többségük sportvadász, s mintegy 120 a hivatásos vadászok száma. Immár 83 hölgy is – számuk folyamatosan nő – hódol ennek a szenvedélynek, s a Diana Hölgyvadász Klub révén saját szervezetük is van. Az okok között találni családi indíttatást, mikor például az apa, a férj időtöltéséhez kap kedvet az érintett, míg mások a társaság vagy a természet szeretete miatt, megint mások karakán elhatározásból, vagányságból választották ezt a hobbit.