Feiszt Ottó erdőmérnök, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója 1951-ben született Budapesten. Családjában hagyománya volt foglalkozásának, anyai és apai ágon egyaránt. Édesapja is erdész volt, s mint mondja, sohasem akart más lenni. Az erdőkkel kapcsolatos atavisztikus életérzés tette egyértelművé pályaválasztását. Sopronban, az Erdészeti és Faipari Egyetemen szerzett erdőmérnöki diplomát 1975-ben. Felesége, akit az egyetemen ismert meg, faipari mérnök, leányuk orvos. Az egyetem befejezése után egyből Zala megyébe került, a salomvári termelőszövetkezetben dolgozott kilenc évig erdészeti ágazatvezetőként. Közben a gödöllői egyetemen vadgazdálkodási szakmérnök oklevelet szerzett, és 1984-től a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál helyezkedett el vadászati felügyelőként, majd 1993. szeptemberben pályázat eredményeképpen került a vezérigazgatói munkakörbe.
A megye területének 30 százalékát borítják erdők, amelyek egy része magánkézben van. A zalai erdők több mint felét, az 56 ezer hektáron fekvő állami tulajdont kezeli, jól gazdálkodva a Zalaerdő Zrt. Az ország 22 állami erdőgazdasága közül több ízben, így 2008-ban is a legeredményesebben végezte e tevékenységét a Feiszt Ottó vezetésével működő állami részvénytársaság. Elsősorban a hatékony értékesítési módszerekkel szerezve meg az elsőséget. A zalai erdők kilencven százaléka gazdasági erdő, de a Zrt.-nél az erdő hármas funkcióját tartják szem előtt: A környezet- és természetvédelmi, a gazdasági és a közjóléti célkitűzéseket is. A zalai erdők területe folyamatosan növekszik.
Feiszt Ottó az Országos Magyar Vadászkamara és a Zala Megyei Vadászszövetség elnöke is. Olyan arány kialakítását szeretné elérni a magyar és a külföldi bérvadászok vadásztatása között, hogy a hazai vadászok is kedvükre hódolhassanak e sportnak, s ne adjanak el minden lehetőséget.
Varga János
Varga János Celldömölkön született 1959-ben. A soproni középiskolás, majd egyetemi évei során került igazán közel a néptánchoz. Erdőmérnöki és közgazdász diplomája mellett megszerezte a néptáncoktatói képesítést. Kezdetben a szombathelyi Ungaresca együtteshez kötődött, színeiben már 1984-ben szólótáncosi díjat nyert a Zalai Kamaratánc Fesztiválon. Sopronban megalakította az Ürmöst, Győrben vezette a Rába Táncegyüttest. Meghirdetésekor a Zalai Táncegyüttes művészeti vezetői állását a két szomszédvár nagynevű együttesei iránti nosztalgiából pályázta meg, 16 éve. Irányításával az együttes stílusát elsődlegesen a folklór határozza meg, de táncszínházi produkciók is helyet kapnak a repertoárban. Hangsúlyt helyez az utánpótlás nevelésére, melynek bázisát a létrehozott művészeti iskola jelenti. Zalás tanítványai közül többen ma már az ország élvonalbeli együtteseinek vezetői. Rendszeresen jár Erdélybe, gyűjti, filmre veszi a még fellelhető autentikus táncokat, Vajdaszentiványon pedig táborban adja át ismereteit külföldi és magyar fiataloknak. Nemzetközi és hazai fesztiválokon szakmai elismeréseket, dobogós helyezéseket ért el koreográfiáival, az együttes produkcióival. Napjainkban az egyik legnagyobb sikert arató színpadi műve a Cigányritmus. Évente meghívást kapnak a legjobbakat felsorakoztató budapesti néptáncantológiára, de az ötvenéves múlttal rendelkező együttes életében a Zalai Kamaratánc Fesztivál is előkelő helyet foglal el az országos szakmai programok közt. A táncegyüttes fellépéseivel színesíti a város rendezvényeit, a művészeti vezető kezdeményezésére tíz éve mérik össze tudásukat itt a Kárpát-medencei verbunk verseny résztvevői. Varga János hobbija a lovaglás, munkája, felesége - két éve nősült - Sopronhoz köti. Ám hosszú évek óta hetente három napja rendíthetetlenül a Zalai Táncegyüttes felkészítésével telik.