Megalakult a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Tanácsa és Elnöksége (Népszava)

Az MNVH célja: a vidékfejlesztésben érdekelt és érintett kormányzati, önkormányzati és civil szereplők, gazdálkodó és társadalmi szervezetek, szakmai testületek információs és együttműködési hálózatba szervezése. A különböző vidéki hálózatok munkájának összehangolása a vidék társadalmi, gazdasági fejlődése, a felzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása érdekében történik. Nem kevésbé fontos cél a gyakorlatorientált térségközi és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, a magyar nemzeti érdekek és értékek nemzetközi képviselete sem. Az MNVH tevékenységének eredményeként az Európai Vidékfejlesztési Hálózatban együttműködő huszonhét uniós tagország megismerheti a magyar fejlesztési elképzeléseket és a megvalósult projekteket, de a szakértők ugyanilyen fontosnak tartják, hogy a hazai vidékfejlesztő közösségek is tanulhatnak külföldi mintákból.
A hálózatba eddig már több mint 1400 vállalkozás, önkormányzat, egyesület és más civil szervezet, valamint magánszemély is regisztráltatta magát. A hálózatnak nincs formális tagsági viszonya és tagdíja sem. Az MNVH által működtetett szervezet munkájába minden érdeklődő bekapcsolódhat, és igénybe veheti a fokozatosan kiépülő szolgáltatásokat. A tanács a hálózat legfőbb érdekegyeztető, véleményformáló és javaslattevő szerve. A testület kiemelt feladata, hogy véleményt alkosson a. nemzeti, az európai és nemzetközi vidékpolitikáról. A tanácsnak 171 egyéni és szervezeti tagja van. A tanács összetételéből adódóan nemzeti szinten közvetíti a vidékpolitikában érintettek érdekeit, továbbá javaslatot tehet az MNVH éves cselekvési tervére is. A tanács egyéni tagjai: az MNVH elnöke, Glatz Ferenc akadémikus, az MNVH főtitkára, Pásztohy András miniszteri biztos, továbbá a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Gráf József által felkért tíz, a vidékfejlesztésben kiemelkedő munkát végzett közéleti személyiség. A tanács szervezeti tagjai lehetnek: az FVM és öt további - a vidékfejlesztésben érintett - tárca képviselője, továbbá az ÚMVP monitoring bizottságának a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által felkért tagjai. Ez összesen 32 főt jelent. Emellett testületi tagsággal bírnak még a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács (FÖVÉT) tagjai (23 fő), és a LEADER helyi akciócsoportok egy-egy képviselője (96 fő), valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) és az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (FVM-VKSZI) képviseletében egy-egy szakértő. Állandó meghívottak a tanácsülésekre a Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI-k) megbízottai is. A tanács ülései nyilvánosak, azokon érdeklődők is részt vehetnek.
A tanács létrehozása után az elnökségi alakuló ülésre került sor. A 31 fős testület felelős az MNVH céljainak és feladatainak megvalósításáért, továbbá gondoskodik a tanács határozatainak és az éves cselekvési tervnek a végrehajtásáról. Az elnökség képviseli az MNVH-t a kormányzati és tárcaközi, valamint a nemzetközi hálózati kapcsolatokban is. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az MNVH tanácsának és elnökségének megalakulását követően azt tartotta a legfontosabbnak megemlíteni, hogy a két testület létrejöttét követően olyan szervezet kezdheti meg a működését, amely a különféle, egymástól eltérő elképzeléseket összehangolva munkálkodhat a vidékfejlesztésén, modernizálásán. Glatz Ferenc akadémikus, az MNVH elnöke arra emlékeztetett: az Európai Unió új alapokra helyezte a vidékpolitikát. Mindez azt jelenti, hogy nem csupán a mezőgazdasággal, hanem a vidéki élet más területeivel - például az oktatással, az egészségüggyel, a közlekedéssel, valamint a gazdaság más területeivel - is foglalkoznak majd. Pásztohy András főtitkár, miniszteri biztos (FVM) az MNVH tanácsának és elnökségének véleményformáló, továbbá véleményközvetítő, valamint javaslattevő szerepét domborította ki. Mindenekelőtt azt, hogy a vidék hangját közvetítheti a kormánynak.