Nem járulna hozzá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ahhoz, hogy az unió által 95 százalékban támogatott társadalmi infrastruktúra-fejlesztési program keretéből lovakat szerezzen be a Nyugat-magyarországi Egyetem - tájékoztatta lapunkat az ügynökség sajtóosztálya. Sőt, amennyiben az egyetem az infrastruktúra-fejlesztésre elnyert ötmilliárd forint 25 százalékát a pályázati feltételeknek nem megfelelő beruházásokra költi, akár a teljes összeget elveszítheti. Magyar Bálint van a háttérben?
Egy egyértelműen személyre szabott közbeszerzési pályázaton kíván lovakat beszerezni a Nyugat-magyarországi Egyetem abból az összegből, amit a társadalmi infrastruktúra-fejlesztési program (TIOP) keretéből nyert el. Az egyetem által elnyert ötmilliárd forintos fejlesztési projektben szerepelt egy közel 600 millió forintos tétel, amely összeggel a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok infrastruktúra-fejlesztését tűzte ki célul. Cserébe a ménes egy egyhektáros területet ajánlott volna fel, s a beruházás megvalósítását követően együttesen üzemeltették volna az új oktatási központot. A szóban forgó pályázat tárgya egy olyan többcélú csarnok megépítése volt, amelyben van lovarda, arra néző, két 80 fős . előadóterem és állat-egészségügyi laboratórium. Itt részesültek volna gyakorlati oktatásban az egyetem diákjai.
Ezzel szemben az egyetem mára lemondott a ménesbirtokkal összefüggő infrastruktúra-fejlesztésről, s az erre a célra elnyert összeg java részét, több mint 400 millió forintot lovak vásárlására költené. Legalábbis ez derül ki a felsőoktatási intézmény tavaly június végén közzétett közbeszerzési hirdetményéből. A kiírás még laikusok számára is szembetűnően személyre szabott volt. Eszerint az elnyert TlOP-források terhére a Nyugat-magyarországi Egyetem kilenc olyan képzett mént akar beszerezni, amelyek egy magas szintű klasszikus lovasiskola együttesét alkothatnák. Közülük legalább négy ménnek rendelkeznie kell saját fajtáján belül fedeztetési engedéllyel. A lovak átlagéletkora, a 2009-es naptári évtől számítva, nem haladhatja meg a 16 évet, továbbá közülük egyik életkora sem lehet nyolc évnél kevesebb, illetve 20 évnél több. Emellett öt szopós csikóhoz és tíz kancához is hozzá kívánnak jutni. Követelmény volt, hogy a kancák vemhesek legyenek, s még a születendő csikók apjául kiszemelt fedezőménekre is kitért a kiírás, amely szerint alternatív ajánlat nem fogadható el. Érdekes módon Magyarországon akad egy vállalkozó, aki éppen egy ilyen állományt vásárolt Spanyolországból. Legalábbis ez derül ki több lovas szaklapban megjelent cikkből, amelyekben Borsó Béla nyilatkozik arról, hogy kilenc andalúz mént, tíz kancát és hat csikót vásárolt Spanyolországban.
Informátoraink szerint nagyon nehezen képzelhető el, hogy az egyetem rektorai maguk döntöttek volna arról, hogy egy ilyen személyre szabott közbeszerzéssel lovakat vásároljanak az uniós pénzből. Elmondásuk szerint a háttérben Magyar Bálint, a Miniszterelnöki Hivatal akkori fejlesztéspolitikai államtitkára állhatott, aki baráti kapcsolatot épített ki Borsó Bélával, akivel a budapesti Apassionata lovas rendezvényen találkozott. Emlékezetes, hogy Magyar Bálint tavaly még teljes mellszélességgel támogatta az úgynevezett Nemzeti lovas programot, amelyből egyébként nem lett semmi. A bábolnai ménesbirtok vezetőinek pedig ő javasolta, hogy vonják be a „fejlesztési tervekbe" Borsó Bélát is. Egyébként a volt fejlesztéspolitikai államtitkár 2008 elején még az összefogás példájaként említette a Nyugat-magyarországi Egyetemet, amely a bábolnai ménesgazdasággal közösen pályázott a TlOP-forrásokra. Az egyetem rektora, Faragó Sándor tájékoztatása szerint a ménesbirtok mellett megvalósítandó projektről azért mondtak le, mert annak vagyonkezelője, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. „nem úgy állt hozzá a dolgokhoz".
A szóban forgó programot felügyelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) lapunk megkeresésére leszögezte: a TIOP, illetve a konkrét pályázati útmutatóban megfogalmazott céloktól eltérni nem lehetséges, és az NFÜ ezt nem is engedélyezi. Ezek alapján amennyiben az egyetem lovak beszerzésére vonatkozó terveket nyújt be, azt a bírálóbizottság elutasításra fogja javasolni. Sőt - tájékoztatásuk szerint - amennyiben a beruházás összköltségvetésének a 25 százalékát meghaladja a vitatott, illetve a pályázati feltételeknek nem megfelelő tétel, akkor a bírálóbizottság, a jogszabálynak megfelelően, a teljes projekttervet elutasításra javasolja. Az NFÜ arra is felhívta lapunk figyelmét, hogy eredményhirdetésre még nem került sor. A TlOP-pályázat kétfordulós, s az első fordulót követően még csak a projektötletekről volt döntés.
Ezek általában nem részletesen kidolgozott anyagok, ezért amennyiben ezt támogatják, azt követően adják be a részletes projekttervet, amiről a bírálóbizottság a második fordulóban dönt. Ez a döntés még nem született meg. Dénes Zoltán
ZŰRÖK A MÉNESBIRTOK KÖRÜL. Mégsem kapta meg a Bábolna Ménesbirtok Kft. azt a 340 millió forint tulajdonosi kölcsönt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-tŐl (MNV), amiről a kormány december 22-i határozatában döntött -értesült lapunk. A piaci kamatokkal nyújtott hitelt a Bábolna Ménesbirtok Kft. a CIB Bank Zrt.-nél fennálló hitelének visszafizetésére kellett volna fordítsa, miután a hitelintézet úgy ítélte meg, hogy bizonytalanná vált a kölcsön visszafizetése. Információink szerint az MNV Zrt. azzá indokolta a kölcsön visszatartását, hogy a ménes vezetője elérte, a CIB Bank jövő tavaszig meghosszabbítsa a hitel lejáratát. Ezért komoly kérdés, hogy mi fog történni tavasszal, hiszen a kormány decemberi döntése akkorra érvényét veszti, s nem valószínű, hogy a ménes az összeget addig ki tudja gazdálkodni. Már csak azért sem, mert még az áramszolgáltatónak is 170 millió forinttal tartozik.