Horváth Ivánt, az erdészeti hatóság zalai igazgatóját a tavalyi eredményekről kérdeztük.
- Kedvező fordulat időszaka volt 2008. Öt-hat éve Zala megyében is megjelent a falopás egy trükkös módja, amelyet jogi értelemben sajnos nem lehetett a lopás kategóriájába sorolni. A módszer szervezői kerítettek egy vagyontalan személyt, akit bejuttattak egy erdőtulajdonosi közösségbe. Az illető kivágta a fát, és mivel tulajdonosnak minősült, nem lehetett lopás miatt eljárást indítani, csak engedély nélküli fakitermelésért. Az illetőn azonban nem lehetett semmit behajtani. Összesen 10-12 ezer köbméter fát termeltek ki ilyen módon. A megyei főügyészség azonban tavalytól környezetkárosításként minősíti az ilyen eseteket, ami szabadságvesztéssel is jár. Elindultak az eljárások, jelenleg öt per van folyamatban. A szigorítás hírére tavaly nem próbálkoztak a trükkös fakitermeléssel - mondta az igazgató.
Közölte, engedély nélküli fakitermelés tavaly is volt a megyében, mintegy 2000 köbméter mennyiségű faanyagot érintett. A falopás más kategória, évente 1-2 ezer köbméter fának kel így lába, ez a mennyiség nem veszélyezteti a zalai erdők állományát. Persze a megkárosított erdőtulajdonost ez nem vigasztalja.
- Falopás mindig volt, és lesz is. Vannak, akik az erdőben összeszedegetik a földre hullott fát. A tulajdonos a saját erdejében megteheti, ehhez nem kell az erdészeti szolgálat engedélye - így az igazgató.
Természetesen minden más esetben fizetni kell, az összeszedett fáért is. Vagy az erdészeteknek, vagy magánerdő esetében a tulajdonosnak, aki megengedheti ezt. Horváth Iván elmondta, az erdő őrzése az erdőgazdálkodó feladata. Az erdészeti hatóság is szervez akciókat a falopások visszaszorítása érdekében. Tavaly három alkalommal is tartottak a rendőrséggel közösen nagyobb akciókat, melyeknek jó hatása volt a területeken. Hajdu Péter