2005. január 6.
FÖLDHASZNÁLAT Idegen földön vadásznak
A földtulajdonosi társaságok kivételével a vadászatra jogosultak idegen földön lövöldöznek. A tulajdonosok ezért pénzt kapnak, de ez az összeg nem helyettesíti a terményből származó bevételeket.
- A vadgazdálkodási hozzájárulás alapján határozza meg a törvény, hogy mennyi lehet a fölhasználati díj - mondta Simon Pál vadászati főfelügyelő. - A terítékre kerülő apróvad után száz, míg a nagyvad után ezer forintot fizetnek. Az összes hozzájárulás négy és nyolc százaléka közötti összeg a földhaszonbérleti díj. Az összeghatáron belül a vadásztársaság és a földtulajdonosok képviselője között alku kérdése, hogy mennyit fizetnek. Akad olyan vadásztársaság, amelyik hektáronként tíz forintot fizet, de akad, amelyik négyszázat.
Az önkormányzatoknál általában évente kétszer hirdetik ki, hogy mikor fizetik ki a földhasználati díjat. Ám gyakran előfordul, hogy a földtulajdonos nem veszi át jogos jussát, mert nem éri meg neki.
- Csak itt Ráksi környékén több mint hétezer földtulajdonost képviselek. Tulajdoni lappal kell igazolni, hogy ki jogosult a haszonbérleti, földhasználati díj átvételére - mondta Iso Lajos, a Ráksi és környéke földtulajdonosi közösség közös képviselője - Gyakran a papírra és az utazásra többet fizetnek ki, mint a földhasználati díj. Öt évig lehet a pénzt felvenni, a számlán maradó összegről a közösség dönt, hogy mire fordítható. Ráksi környékén a maradványt területi arányban az önkormányzatok kapják meg.
Szarka Ágnes