A tudósok már évtizedekkel ezelőtt elkezdték kongatni a vészharangokat: a gazdasági növekedés folytonos hajszolása a földi bioszféra összeomlásához vezethet. A fenntartható fejlődésre való törekvés ezért mára az Európai Unió s számos ország alapvető célkitűzésévé vált. Hazánkban is történtek lépések. A tavaly októberben megalakult Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) már készíti Magyarország fenntarthatósági jelentését, amely megfelelő alapot biztosít egy élhetőbb jövő kialakításához.
Évtizedekre van még szükség ahhoz, hogy-a magyar társadalom és a magyar gazdaság fenntarthatóvá váljon - mondta el lapunknak Láng István akadémikus, az NFFT társelnöke. Hozzátette: nagyon jól kell megtervezni az átmenetet az érintett területeken, hogy ez a cél sikerüljön. Az energiafelhasználástól kezdve az épületek környezetbarát átalakításán át a közlekedésig bezárólag mindenhol alapvető változásokra van szükség ahhoz, hogy a jövő generációk is hasonló módon élhessenek, mint mi.
Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedek során nemzetközileg elfogadottá vált a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezet védelme közötti szoros kölcsönhatás, kevésbé sikerült a fenntarthatóság gondolatát belecsempészni a társadalmi-gazdasági folyamatokba. Az Európai Unió kezdettől fogva vezető szerepet vállalt a fenntartható fejlődés nemzetközi folyamatában, s elkötelezett lépéseket tett ebbe az irányba. A fenntartható fejlődésre való törekvés, mint az unió alapvető célkitűzése, megjelent az alapdokumentumaiban is. A tagországoktól is azt kérte: készítsék el saját nemzeti fenntartható fejlődési stratégiájukat.
A magyar kormány 2007 júniusában elfogadta az elkészült stratégiát, ám az már akkor nyilvánvaló volt, hogy a stratégia felülvizsgálatra szorul - mutatott rá Láng István. Ezt a tényt felismerve az Országgyűlés határozatot hozott, hogy alakuljon meg a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, amely elősegíthetné hazánkban a fenntartható fejlődés megvalósítását. A tavaly októberben létrejött, 32 tagból álló szervezet feladata, hogy az emberek megélhetését, a természeti erőforrások szűkösségét összhangba hozza a gazdasági érdekekkel. Mint ahogy Láng István fogalmaz, a tanáccsal egy igazi szakmai nagykoalíció jött létre, hiszen a társadalom széles körét reprezentálja: tagjai között megtalálhatók a munkáltatók, szakszervezetek, a tudomány, az egyház, zöldszervezetek képviselői, valamint az öt parlamenti párt szakpolitikusa is. Elnöke a parlament mindenkori elnöke.
Az NFFT elhatározta, hogy 2009 őszére elkészíti Magyarország fenntarthatósági jelentését, mely megfelelő alapot biztosít a jövő útjainak kijelöléséhez. Ez nem egy új fenntartható fejlődési stratégia, hanem azoknak az elveknek a lefektetése, amelyeket a későbbi szakpolitikai stratégiákban, ágazati fejlesztési programokban érvényesíteni kell. A jelentés három nagy részből áll majd. Első lépésként a tanács fenntarthatósági indikátorok segítségével elkészíti a jelenlegi, társadalmi-gazdásági-ökológiai helyzet értékelését - ez a munka zajlik most. Ezután meg kell fogalmazni a célt: mit szeretnénk elérni 25-30 év múlva Magyarországon. Végül a felvázolt jövőkép felé vezető utat kell kidolgozni, vagyis azt, hogy a következő 5-10-15 évben milyen intézkedésekre lesz szükség annak érdekében, hogy a kitűzött cél megvalósuljon. A tanács idén kiemelt figyelmet fordít még a klíma és energia, a fenntartható vidékfejlesztés, az emberi egészség és a társadalmi tudatosság témakörére is.
A tudósok már a múlt század 80-as éveiben felismerték, hogy a társadalom és a gazdaság fejlődését a régi módon nem szabad folytatni, mert a növekedés hajszolása a földi bioszféra összeomlásához vezet. Abban az időben a szakirodalmakban a fenntartható fejlődés mellett megjelent egy másik kifejezés is: az ökológiai lábnyom. Ez megmutatja, hogy mekkora területre, mennyi vízre van szüksége az embernek önmaga fenntartásához és a hulladék feldolgozásához. Mára jócskán túlhasználtuk bolygónk erőforrásait, az emberiség ökológiai lábnyoma már 30 százalékkal meghaladja a Föld eltartóképességét. A jövő generációk érdekében tehát azonnal cselekedni kéne. Csepe Erika
2009. február 18. - Alapvető változások szükségesek ahhoz, hogy a jövő generációk is hasonló módon élhessenek