A globális felmelegedés kikényszeríti, hogy érdemi lépéseket tegyenek az alföldi vízvisszatartás érdekében -egyebek között azt is, hogy Csongrádnál megépüljön a Tiszán régóta tervezett duzzasztómű. A különböző pártállású politikusok egyetértenek ebben, egyes természetvédők viszont ellenzik a duzzasztó megépítését.
- Frissen végzett mérnökként a csongrádi vízlépcsőt előkészítő beruházásokhoz neveztek ki építésvezetőnek 1978-ban – mondja Ördögh József nyugdíjas vízügyi szakaszmérnök, akinek közben eltelt az egész aktív élete, a duzzasztómű azonban eddig nem készült el. Ördögh József a koordinátora azoknak a megvalósíthatósági terveknek, amelyekről az elmúlt napokban rendeztek tanácskozást Csongrádon.
- A csongrádi duzzasztómű megépítése a globális felmelegedés egyértelmű jelei közepette mindinkább kényszerré válik - magyarázza érdeklődésünkre a mérnök. - Az Országgyűlés elfogadta Magyarország éghajlatváltozási stratégiáját. Az abban szereplő előrejelzések - például a Tisza nyári vízhozamának 30-50 százalékos csökkenése - beigazolódni látszanak. Ha Szerbiában, ahol nincsenek a magyarországihoz hasonló aggályok a vízlépcsőkkel kapcsolatban, nem működne a törökbecsei duzzasztómű, akkor nyaranta néhol már gyalog is át lehetne kelni a Tiszán. Az utolsó hat évben rendszeressé vált az aszály. Különösen jellemző az éghajlatváltozás hatásaira a 2006-os esztendő, amikor ugyanabban az évben fordult elő példátlan méretű árvíz, majd komoly aszály. Szolnok városa a Tiszából veszi az ivóvizét - ott nyaranta már gondot okoz előteremteni a szükséges mennyiségű vizet.
- Nincs messze az az idő, amikor a vízhez Való biztonságos hozzájutás a Kárpát-medencében is stratégiai kérdés lesz - véli Ördögh József. - Sürgetővé válik, hogy kiegészüljön a Tiszára még a múlt században tervezett, öt lépcsőből álló duzzasztórendszer - amelyből a tiszalöki, a kiskörei, valamint Vajdaságban a törökbecsei épült meg. Hiányzik egy duzzasztómű a folyó felső szaka szán is, a legnagyobb szükség azonban a csongrádi duzzasztómű megépítésére volna. A csongrádi duzzasztó legfontosabb funkciója a nyári, kisvizes időszakokban a vízvisszatartás lenne. A visszafogott vizet a mederben tárolnák, az nem öntené el a hullámteret sem, de a külső és a belső holtágak vízellátása biztosítható lenne. Ugyancsak stratégiai cél az élelemtermelés biztonságának megteremtése: az Európai Unióban támogatják a biztonságosan öntözhető mezőgazdasági termőterület növelését.
Két további jelentékeny cél is elérhető lenne a duzzasztóművel: energiát termelne, ha turbina is települne rá. Nem horribilis mennyiségű lenne az az energia, de Csongrádot, Szentest és a környékbeli településeket bőven ellátná - a megújuló energiaforrások sok helyen, de kisebb mennyiségben nyújtanak lehetőséget például áramtermelésre. A másik cél a Tiszán ma gyakorlatilag nem működő hajózás újraélesztése. Az alacsony vízállás miatt nem biztonságos a hajók mozgása. Több millió tonna gabonát szállítanak el a térségből teherautón, drága üzemanyaggal, a levegőt szennyezve és az utakat rongálva. Ha Tokajig hajózhatóvá válna a Tisza, akkor olcsóbb és környezetkímélőbb lehetne az áruszállítás a térségből.
A csongrádi duzzasztómű megépítéséről politikai egyetértés alakult ki az MSZP és a Fidesz helyi politikusai között. Bedő Tamás országgyűlési képviselő, Csongrád MSZP-s polgármestere minden követ igyekszik megmozgatni a beruházás érdekében. Mind Bedő, mind Vincze László, Csongrád fideszes országgyűlési képviselője hangsúlyozza: egyedül Csongrád térségében körülbelül 20 ezer munkanélküli él, akiknek ez az infrastrukturális beruházás, továbbá a nyomában javuló termelési lehetőségek megélhetést teremthetnének. Becsey Zsolt, az Európai Parlament néppárti képviselője azt hangsúlyozta: a duzzasztómű költségeinek nagy részét európai uniós támogatásból lehetne finanszírozni. A Magyar Mérnöki Kamara nyilatkozatban támogatja a duzzasztómű megépítését.
Ésszerű-e ilyen költséges beruházásba kezdeni a jelenlegi súlyos gazdasági válság idején? - kérdem Kováts Gábort, a Magyar Mérnöki Kamara elnökét.
Amikor általános piaci visszaesés van, olyankor érdemes infrastrukturális beruházásokba fogni, mert ott nem fenyeget az a veszély, hogy nem lesz kinek eladni a terméket -válaszolja Kováts Gábor, de hozzáteszi: a csongrádi duzzasztómű előkészítése a legjobb esetben is több évet vesz még igénybe.
Arra a kérdésemre, hogyan illeszkedik a tervezett duzzasztó a Vásárhelyi-terv hézagosán megvalósult beruházásaihoz, a kamarai elnök azt feleli: a Vásárhelyi-terv fő célja az árvízi veszély csökkentése, a duzzasztóké pedig alacsony vízszint idején az éltető víz visszatartása. Mindkettőre szükség van. Sajnos a Vásárhelyi-terv keretében eddig megépült két tározó még nem elegendő az árvízveszély lényeges csökkentésére. Kováts Gábor szerint a Duna-Tisza köze elsivatagosodását meggátolni hivatott homokháti programnak is alapvető feltétele a csongrádi duzzasztómű megépítése.
A természetvédők szerint viszont károkat okozna a csongrádi duzzasztómű megépítése. Lőrincz István környezetvédelmi szakértő a csongrádi tanácskozáson is elmondta: a világon már megépült valamennyi duzzasztómű csak kárt okozott a természeti környezetben. Tanulmányában a tervezett csongrádi duzzasztómű vonatkozásában is hosszan sorolja azokat a védett fajokat, amelyeknek életterére káros hatást gyakorolna a beruházás. A politikusok és a szakértők elismerik, hogy valóban összébb szorulna például a sárgás szitakötő élettere - megjegyzik azonban, hogy ha választani kell, ők inkább az emberek megélhetését igyekeznek szem előtt tartani. Tanács István Szeged
2009. február 19. - A klímaváltozás sürgetővé teszi a csongrádi vízlépcső megépítését