Sólyom László köztársasági elnök országjáró sorozatának hetedik állomása lesz március 29-e és 31-e között a Balatont északról és nyugatról körülölelő, 57 ezer hektár kiterjedésű Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BfNP).
A parkigazgató közölte: az államfőnek szeretnék bemutatni a park védett természeti értékei közül az Európa-diplomás Tihanyi-félszigetet, a Káli-medencét, a Keszthelyi-hegység északi régióját és a Kis-Balatont. A program Bakonybélben, az erdei iskola látogatásával kezdődik majd. A sikerek mellett a nehézségekről is szót kívánnak ejteni. Ezek közül az igazgató elsőként azt említette, hogy elhúzódik az állam részére újonnan megvásárolt termőföldek vagyonkezelői szerződésének megkötése a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, így a tényleges birtokba és gazdálkodásba vétel nem történhet meg. Ez pedig azzal jár, hogy elesnek az igényelhető támogatásoktól, vagyis éves szinten több millió forint bevételkiesést okoz számukra.
Balogh László közlése szerint nemcsak a Balaton-felvidéki, hanem a többi nemzeti park problémája is, hogy a területükön lévő állami erdőket illetően az erdőgazdálkodásban még mindig nem élvez kizárólagos elsőbbséget a természetvédelem. A helyzeten úgy lehetne változtatni, ha ezen erdők vagyonkezelése a parkok igazgatóságaihoz kerülne – tette hozzá a szakember.
Szóba kerül majd a Balaton-törvény módosítása miatti – elsősorban a balatoni háttértelepüléseket érintő – probléma és a törvényhez kötődő vízpart-rehabilitációs tervek előírása. Ez utóbbi a védett balatoni nádasokat érintve a vitorlás- és csónakkikötők egy részének megszüntetését, illetve azok előírások szerinti létesítését szeretné elérni. A kikötők jelentős része ugyanis illegális, szabálytalan működésű és károsítja a nádasokat – mondta Balogh László, aki ezeken túlmenően a Natura 2000-es területek gazdálkodása terén tapasztalható ellentmondásokról is tájékoztatást kíván adni az államfőnek.