száma, dacára a szigorúbb ellenőrzéseknek, bírságoknak.
A huszonhárom éves S. Richárd közmunkára éppen ottjártunkkor jelentkezik a tarnaleleszi polgármesteri hivatalban. Nyolc napot kell ledolgoznia, mivel nemrégiben falopáson kapták a közeli erdőben. Az árkot kell kitisztítania. Társai leszólítják az utcán, miközben a szerszámokat viszi vissza a hivatalba. Biztatják, mesélje el az újságíróknak, hogy is történt a tolvajlás. A fiatalember végül kötélnek áll, és beszél. Mondja, nincs más választása, mivel nem nézheti tétlenül, hogy megfagyjon a családja: - Nagyon kemény volt az idei tél. Két kiskorú gyereket nevelünk az asszonnyal. Én munkanélküli vagyok, nagyon kevés pénzből élünk. Mivel nem tudtunk annyi tüzelőt venni, hogy kitartson a tavaszig, kénytelen vagyok néha kimenni az erdőbe. A legutóbb egy kis kocsi fát gyűjtöttem össze, amikor az erdőőr észrevett. Feljelentett a rendőrségen, aztán a bíróságra került az ügy. Negyvenezer forint pénzbírságra büntettek, amit nem tudtam kifizetni, így most nyolc nap közmunkára köteleztek. Arra a kérdésre, hogy mivel fűt a továbbiakban, széttárja a kezét, úgy válaszol: kénytelen vagyok visszajárni az erdőbe... Tarnaleleszen, Szentdomonkoson, Bükkszenterzsébeten is évek óta visszatérő gond a tél beköszöntével a tolvajok megjelenése. Mivel az utóbbi időben a tiltott kitermelés egyre nagyobb méreteket öltött, gyakrabban fordult elő, hogy nemcsak saját szükségletre, hanem eladásra is vágtak ki fákat. Az illegális erdőirtás ellen, az apróvadak, madarak élőhelyének védelme érdekében egyre több településen fogtak össze, hogy elejét vegyék a pusztításnak. Az elmúlt ősszel arról tanácskoztak az érintett erdőbirtokosságok vezetői, hogyan vegyék fel a harcot a természetkárosítók ellen. Itt vetődött fel az is: aki a tulajdonos hozzájárulása nélkül hordja el a fát, attól a tulajdonos akár el is kobozhatja a láncfűrészt, a fejszét. Akkor az is elhangzott az Egererdő Zrt. képviselőjétől, hogy a társaság évente négyezer köbméter fa lopását regisztrálja a térségben, és ez a szám egyre nő. Korábban főként Ózd és Arló környéke volt veszélyeztetett, azonban mivel ott jelentősen meggyérült a faállomány, az elkövetők Heves megyét választották célpontnak. Itt a tolvajok azzal szembesültek, hogy a tulajdonosok minden eszközzel próbálják védeni a sajátjukat, ám ettől sem riadtak vissza. Az idei télen a falopások tovább terjedtek. A tapasztalatok szerint az erdőőrök változatlanul kiszolgáltatottak, a rendőrség a terület nagysága miatt nem képes a teljes védelemre, a bíróság és az ügyészség pedig nem elég kemény és következetes a fatolvajokkal szemben. - A polgárőrség, az erdőbirtokosság és a rendőrség hiába fogtak össze az eddiginél is jobban a nagyüzemi méreteket öltött falopás ellen, nem sikerült eredményt elérni - tudtuk meg Palkovics Ákostól, Tarnalelesz polgármesterétől. - Azokkal van baj, akik autószámra, eladásra hordják el a fát. Örültünk annak, hogy újjászerveződött a bükkszenterzsébeti polgárőrség, amelynek tagjai számos esetben rajtaütöttek a tolvajokon, és elkobozták tőlük szerszámaikat, járműveiket. A rendőrség velük, valamint az erdő- és mezőőrökkel együttműködve többször is eljárt, azonban minden hiába, ha a bírósági gyakorlatban továbbra sem érvényesül nagyobb szigor. Barta Katalin
Az adatok szerint több a szabálysértés A Pétervásárai Rendőrőrs parancsnokhelyettese, Józsa Tibor elmondta: az elmúlt hónapokban a térségben nőtt a falopással kapcsolatos szabálysértési eljárások száma, s ez annak köszönhető, hogy az eddiginél is összehangoltabban működtek együtt a mezőőrökkel, polgárőrökkel. A parancsnokság udvarán most is található lefoglalt fa, és sokszor gépkocsikat, motorokat is elkoboztak, amelyeket a bírósági eljárás végéig nem adnak vissza a tulajdonosoknak. Aki ellen falopásért szabálysértési eljárás indul, s annak összegét nem tudja megfizetni, azt közmunkára kötelezik.