A jutalmak visszautalt részéből erdőket telepítenének. A pénz alig tizede folyt be!
MAGYARORSZÁG - Mikor fizetik ki a pénzt, uraim? Hiába fogadkoztak az állami cégek vezetői, hogy a 2008-as jutalmaik egy részét visszaadják, eddig csak a várt összeg töredéke érkezett meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV).
A gazdasági válságra való tekintettel kérte még tavaly októberben Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, hogy az állami tulajdonú cégek vezetői mondjanak le év végi jutalmaik feléről. A tervek szerint a pénzt erdőtelepítésre fordítanák, közmunkában 600 embernek biztosítva megélhetést. A „nagykutyáknak", úgy tűnik, nehezükre esik lemondani a milliókról, az elmúlt hat hónapban a várt 6-700 millió forintnak körülbelül tizede érkezett meg.
- Eddig 67 millió 646 ezer 912 forint érkezett meg a vagyonkezelőhöz a 2008-as jutalmakból - mondta el a Blikk kérdésére Száraz Gábor, az MNV szóvivője. Hozzátette, a legtöbb cégnél csak május 31-én zárták le a 2008-as pénzügyi évet, a prémiumokat pedig csak az éves eredmény megállapítása után kapják meg a vezetők, ha elérték a várt pénzügyi célokat. - Csak kedden hat vezető fizette be a pénzt, látszik, hogy beindult ez a folyamat, ami várhatóan ebben a hónapban be is fejeződik - mondta Száraz.
Jó kérdés, hogy mi lesz abban az esetben, ha a cégvezetők mégsem csipkedik magukat a fizetéssel. Száraz Gábor szerint a főnökök tavaly írásban is nyilatkoztak arról, hogy felajánlják az évi prémiumuk felét. Így mindenkinek erkölcsi kötelessége lesz a fizetés. Igaz, arról senki sem nyilatkozott, hogy időben mikor utalja majd át az összeget. A szóvivő úgy véli, a hónap végén meg kell vizsgálni, hogy megérkeztek-e az MNV számlájára a felajánlott összegek. Ha nem, úgy személyesen meg kell keresni az érintetteket, s azután érdeklődni, mi az oka a késésnek. Az sem kizárt, hogy lesznek olyan vezetők, akik a kevésbé sikeres gazdálkodás miatt nem kapnak extra pénzt, s nem is lesz mit átutalniuk. Ám, ha valaki megkapta a prémiumot, és mégsem fizetné be, arra a Miniszterelnöki Hivatal nyomást gyakorolhat úgy, hogy nyilvánosságra hozza a nevét és a hiányzó összeget.
Ha mindenki a prémiuma maximumát kapná meg, idén 700 millió, jövőre 1,4 milliárd folyna be erdőtelepítésre. A 2010-es befizetés azért duplája az ideinek, mert jövőre a jutalmak teljes összegéről lemondanának a „nagykutyák". Így 4000-4500 hektár fásítására lenne forrás. Néhány erdészet már meg is kezdte a munkát. Ám hiába tudakoltuk, hogy hogyan haladnak, kérdéseinkkel az MNV-hez irányítottak.
A Gemenci Erdő- és Vadgazdasági Zrt. például nem járt túl jól. A társaság nem tudta megvárni a vezérek pénzét, így hitelt kellett fölvenniük. Az erdőgazdálkodási osztályvezető márciusban még bőbeszédű volt. Bodor László akkor azt mondta: 25 hektárnyi területet fásítottak.
- A mostani összeget, reméljük, majd megkapjuk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől. 5 millió forintot már megkaptunk, a többit meg kellett hiteleznünk. Reméljük, mihamarabb utalják a pénzt - mondta három hónapja.
Az osztályvezető, tegnap már szűkszavú volt. - A hitelfelvételről a vagyonkezelőt kérdezzék. Ők ismerik a pénzügyeket - hárította el azt a kérdésünket, hogy mennyi hitelt kellett fölvenniük, és mi lesz akkor, ha nem kapják meg. Száraz Gábor azt nem tudta megmondani, hogy mekkora területet telepítettek már be, de szerinte az eddig összegyűlt majd 70 millió fedezi a mostanáig megkezdett munkákat.
A Blikk kormányzati forrásból úgy értesült: lehetséges, nem is erdőtelepítésre fordítják a prémiumok visszafizetéséből befolyó teljes összeget, hanem abból az újonnan alapított állami Kríziskezelő Alapnak is jutna.
Megtudtuk a titkos fizetéseket
A Blikk először tavaly nyáron kérte öt nagy állami vállalat (Szerencsejáték Zrt., MÁV Zrt., Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, Magyar Villamos Művek Zrt. és a Magyar Posta) vezetőjét, hogy nyilatkozzanak a fizetésük és prémiumuk összegéről, ám hiába. Arra hivatkozva, hogy mindez nem közérdekű adat, az érintett cégek megtagadták a választ. A lapunk által indított perben idén februárban született ítélet azonban kimondta: a társaságok vezetői közfeladatokat látnak el, így a szóban forgó adatokat kötelesek kiadni. Hosszú időhúzás után a Blikk végül áprilisban kapta meg a fizetési adatokat. A bíróság döntése lavinát indított el: több tucat cégvezér fizetését hozta végül nyilvánosságra a vagyonkezelő.
Smucig gazdagok
– Hiányzik a magyar elitből az adakozás kultúrája, még ha vannak is bőkezű tagjai – vélte dr. Pászka Imre szociológus, aki a Szegedi Tudományegyetemen az elitkutatásról tart kurzust. – Az angolszász országokban minden tehetős ember a magáévá teszi a tanítást, hogy a nagy vagyont a köz javára vissza kell fordítani, iskolákat, alapítványokat, kórházakat támogatnak, hoznak létre. Nálunk ez nem elterjedt. Aki adakozik, javarészt személyes meggyőződésből vagy a Nyugat majmolása végett osztja meg vagyona egy részét másokkal.
Pászka a legnagyobb adakozók közül Csányi Sándort (Prima Primissima-díj a tudomány, művészet és kultúra kiemelkedő képviselői számára), Somody Imrét (Bolyai János alkotói díj tudományos tevékenység elismerésére), és Csányi Sándort (alapítványa már egymilliárd forintot meghaladó összeget költött halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek taníttatására) emelte ki. A szűken vett politikai elit tagjai viszont nem híresek adakozó kedvükről. – Sok időre van még szükség ahhoz, hogy az elit úgy adakozzon, mint tőlünk nyugatra – mondta Pászka. – Az ország érdeke az volna, ha egy megerősödött középosztály is ki tudná ebből venni a részét. Ha csak egyvalakinek a kegyéből támogatják a rászorulókat, mi lesz velük, ha netán tönkremegy? – tette fel a kérdést