„A vadászat vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás" (Nógrád Megyei Hírlap)

2009. május 30. - A címben szereplő idézet Széchenyitől származik, és aki idézte, Kriston Nándor, a Sajóvölgye Takarékszövetkezet elnöke. Beszélgetésünknek az volt a célja, hogy választ keressünk, megfér-e egymással napi 12-14-16 óra munka és egy szenvedély

Kriston Nándor közel 30 éve vadászik, édesapja és nagyapja is vadászok voltak. Mint mondta, volt ideje egyeztetni, s főként súlyozni munkát és szenvedélyt.
- Több mint 10 éve elnök is vagyok. Azért bízták rám ezt a feladatot, mert - az idézettel ellentétben - a vadászat már sajnos nem több, sokkal inkább kevesebb erdőzúgás. 42 tagunkkal 4200 hektáron vadászunk festői környezetben Lázbérc és Sajóvelezd térségében. Nagyvadas területünk van - mondta az elnök, majd kitért a vadásztársak együttműködésére is: -
Nagyszerű csapat vezetője vagyok, az elmúlt 10 évben egyetlen fegyelmi vétség sem volt. Mindez talán köszönhető annak is, hogy olyan etikai kódexet készítettünk, amelyben a legapróbb részletekig szabályoztuk a vadász kötelező magatartását, s a közelmúltban kiadott beírókönyvek közül az 1-es számú a társaságé.
Kriston Nándor arra a kérdésre, hogy hogyan fér meg egymás mellett a vezető szerep és a vadászszenvedély a következő választ adta: - Az okos vezető jól választja meg munkatársait és meg tudja osztani a munkát. Nemcsak vezetem a társaságot, időt fordítok a vadászatra is. A közelmúltban például Kaszópusztán cserkelve lőttem egy dámbikát. Mindezek mellett azonban úgy gondolom, hogy a csapat sikerességének kulcsa az, hogy egy jó értelemben vett zárt közösséget alkotunk. Mind a 42 tag tartja magát ahhoz, hogy az új felvételesek családtagjaink közül kerülhessenek ki.
Az elnök megosztotta a Nógrád Megyei Hírlap olvasóival, hogy családjában a lányai nem vadásznak, de kétéves unokája már ült vele a lesen. Sőt elárulta azt is, hogy egy magaslesen fogalmazódott meg benne az elhatározás a volt Háromkő Takarékszövetkezet megvásárlását illetően.
Egy sikeres csapat működéséhez nem kevés segítség, alkalmazkodás szükséges. Erről is beszélt Kriston Nándor: - 48 óra kötelező társadalmi munka segít bennünket abban, hogy a közel hetven százalékban nyugdíjasokból álló társaság vállalni tudja a vadászatot. A kompetenciáról mindemellett azt tartom, hogy egy vadásznak legyen otthon engedéllyel tartott vadhúsa, ne kényszerüljön vadorzásra. Sok minden változott az elmúlt évtizedekben, különösen a közelmúltban. A vadaskertek megjelenésével és vadászati célú hasznosításával nem tudok azonosulni, nem fogadom el a kerítéssel és kiskertkapuval bezárt őz, szarvas vagy akár vaddisznó vadászatát.
Az elnök végül a vadászat fontosságára hívta fel a figyelmet, s nem utolsósorban szólt annak pozitív hatásairól is: - A vadászat szellemileg és fizikailag egyaránt karbantart engem. Úgy gondolom, hogy az erdőjáró ember jobban megbecsüli a környezetét, annak szerves részévé válik, közösségi életet él, programokat szervez és beírja magát az erdők életébe, például azzal, hogy vadászati emlékoszlopokat állít.
A megyei vadászkamara a fentiekkel egyetértve és Kriston Nándor munkáját elismerve Borsod-Abaúj-Zemplén Vadászatáért emlékérmet adományozott az elnöknek.