Nem vállalt garanciát a Pénzügyminisztérium képviselője arra, hogy ha egyetlen holdingba szervezik át a 19 állami erdőtársaságot, annak semelyik része sem kerül magánkézbe. A tárca az állami tulajdon megtartását ígérte az Észak-dunántúli Vízmű ügyével kapcsolatban, ám a lapunkhoz eljutott dokumentumok mást mutatnak. Közben a kormányfő vizsgálatot kezdeményezett az állami vagyonkezelőnél.
Nem kapott garanciát arra Medgyasszay László KDNP-s képviselő a Pénzügyminisztérium államtitkárától, hogy az állami erdőgazdaságokból a tulajdonosi szerkezet átalakításával egy szelet sem kerül magánkézbe. Az ellenzéki képviselő kérdésére adott válaszában Katona Tamás viszont többször is leszögezte: „szó sincs privatizációról".
Mint arról beszámoltunk, egy lapunk birtokába került dokumentum szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) azt tervezi, hogy - a hatékonyság javítására hivatkozva - létrehoz egy holdingcéget, amelyik birtokolja a 19 állami erdőgazdálkodási társaság vagyonkezelő jogait. Emellett külön céget alakítanának ki a három nagy - a zalahápi, a csurgói és a gyöngyösi - parkettagyár összefogására, 3-4 milliárd forintos tőkével.
Emellett koncentrálnák az Öreglaki Vadhúsfeldolgozó Kft. és a Vadex Zrt.-ben folyó tevékenységet. Mint írtuk, a vagyonkezelő cégek létrehozása első lépés lehet a társaságok majdani privatizációja felé, hiszen az egy kézbe kerülő állami cégek könnyebben eladhatóvá válnak.
Az MNV-nél lapunk további részletek felől érdeklődött a tervezett átalakítással kapcsolatban. Száraz Gábor szóvivő viszont csak azt ismerte el, hogy a közös vagyonkezeléssel kapcsolatban valóban készült szakmai elképzelés, de a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) eddig nem tűzte napirendjére ennek megtárgyalását, s tudomása szerint a soron következő, jövő hét szerdai ülésen sem fog szerepelni az anyag. Hozzáfűzte, egy ilyen holdingtársaság létrehozása csak a vagyontörvény módosításával valósulhatna meg. A 19 erdőtársaság ugyanis jelenleg száz százalékban a tartósan állami kézben tartandó vagyonelemek listáján szerepel, így az új holdingcég ugyancsak a hosszú távon állami tulajdonban tartandó vállalatok közé kerülne. A Pénzügyminisztérium emellett tegnapi közleményében kijelentette: nincs napirenden az erdőtársaságok privatizációja. Hangsúlyozták, „az NVT sem az erdővagyon, sem pedig a vízvagyon vagy az azt kezelő vízközművek privatizációjáról, annak előkészítéséről előterjesztést nem tárgyalt, döntést nem hozott".
Fónagy János (Fidesz) a parlamentben tegnap mégis azt kérdezte a miniszterelnöktől: ha a kormánynak nem áll érdekében, hogy a magyar vízvagyon hasznosításával kapcsolatos kérdéseket lebegtesse, akkor miért nem állítja le a vízközművek összevonását. - Magyarországnak nem érdeke, hogy a vízvagyonát privatizálják - fogalmazott válaszában Bajnai Gordon az MTI szerint. Hozzátette, a kormány nem támogatja a vízvagyon vagy akár vízhasznosítás feletti koncessziós jogok magánkézbe adását, „s minden ezzel ellentétes szándékot a kormány minden jogi lehetőséggel megakadályoz".
Ugyanakkor e kijelentéssel szemben mégis privatizációra kerülhet sor az állami tulajdonú Észak-dunántúli Vízműnél (ÉDV). Igaz, nem a társaság működtetése, hanem annak karbantartási, hibaelhárítási és közműépítési munkálatai kerülhetnek magánkézbe. A lapunk birtokába jutott iratok szerint mindez úgy történne, hogy a vízellátó létrehozna egy kft-t 80 millió forintos alaptőkével, majd ebbe rövid távon 200 millió forint külső tőkét vonnának be. Erre azért lenne szükség, mert bár a kft. átvenné az eddig e területen dolgozókat, mint a dokumentumban áll: a cégnél - a bérköltségek mérséklése érdekében - fennáll a munkavállalók létszámának csökkentése is lehetőségként, amellyel „a kft. vezetése (...) várhatóan élni fog".
A bevont külső tőke így elsősorban az elbocsátások után fizetendő végkielégítés fedezésére szolgálna. Az intézkedés csaknem 270 munkahelyet érint.
A tervezetben azt is leírják, hogy a kft. esetleges működési zavarai jelentős problémákat okozhatnak az ellátásban, ezért az ÉDV biztos megrendelésekkel biztosítja az új cég számára a stabil működéshez szükséges feltételeket. Így kikötik, hogy a vízmű éves szinten mintegy 1400 millió forintos forgalmat bonyolít le a céggel, amihez még hozzájön további 700 millió forint, ami olyan építési beruházásokat takar, amelyekre szintén a kft. pályázhatna jó eséllyel. Dékány Lóránt
VIZSGÁLJÁK A VAGYONKEZELŐT.
Vizsgálat indul a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt-nél, hogy történt-e olyan, jogos aggodalomra okot adó tevékenység, ami miatt kormányzati intézkedésre van szükség - közölte Bajnai Gordon miniszterelnök tegnap a parlamentben. A távirati iroda beszámolója alapján a kormányfőt Jakab Istvánt fideszes képviselő kérdezte az állami földvagyonról, majd idézte az MNV felügyelő- és ellenőrző bizottságának jelentését, amely szerint a szervezet tavalyi működésében jelentkező zavarok, a vagyontörvényben előírt határidők be nem tartása, a társaság törvényes működésének hiányosságai felvetik a tanácsnak, tagjainak és a társaság vezérigazgatójának felelősségét. Jakab István kitért arra is, hogy az állami tulajdonú földvagyon hasznosításával, különösen a privatizációval nagyon komoly gondok vannak A Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok vagy a kerteskői gazdaság értékesítése az ügyészség előtt van, az ügyek egy részében a rendőrség nyomoz. Bajnai Bábolna és Kerteskő kapcsán hangsúlyozta, ha az ügyészség ebben talál kivetnivalót, akkor megteszi az ezzel kapcsolatos büntetőfeljelentéseket.