Zalaegerszeg- Két zalai település között talán nem is lehet úgy átmenni, hogy közben ne haladnánk át kisebb-nagyobb erdőn. Így aztán, mint mindennapos dologra, nem sokat gondolunk rá.
Pedig a fát, erdőt tekintve sokféle szempontból az országban a legelső helyen áll Zala megye.
Erről beszéltünk Horváth Ivánnal, a Zala Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóságának igazgatójával.
- Ha nem is a legtöbb, de a legértékesebb erdők itt vannak. Az pedig, hogy nem a legtöbb, csak területben értve igaz, mert hogyha köbméterben mérjük az erdők faanyagát, akkor bizony itt, Zalában van a legtöbb fa az országban. Az ország élőfakészlete 340 millió köbméter, ebből 31 millió köbméter Zalában található. Egy másik érdekes adatot kapunk, ha ezt az élőfakészletet hektárra vetítve vizsgáljuk. Egy hektárnyi területre az országban átlagosan 180 köbméter élőfa jut, míg megyénkben 280 köbméter van hektáronként, ezek az adatok mutatják, hogy itt vannak a legértékesebb erdők - mondja Horváth Iván.
Az erdők mérésének egy másik ismert mutatója az úgynevezett erdősültség, ami az adott területet lefedő erdők arányát jelenti. Ez az a bizonyos szempont, amiben megyénknek át kell engedni az első helyet, de nem sokkal.
- Ebből a szempontból csak másodikak vagyunk, a következőképpen, Zala megyének körülbelül 360 ezer hektár a teljes területe, ebből 114 ezer hektárt borít erdő. Ez közel 32 százalékos erdősültségnek felel meg. Nógrád megyében ugyanez az arány mintegy 34 százalékos. A zalai erdőknek azonban még vannak „leg"-jei, ilyen például a faállomány növekedése, amit a szakmában úgy hívunk, hogy folyó növedék. Ez azt jelzi, hogy az említett 31 millió köbméter élőfakészlet évente mennyivel gyarapodik. Országosan 7 köbméter az erdők hektáronkénti gyarapodása, megyénkben pedig az őshonos fafajok esetében 9 köbméter. Ebben is kiugrók vagyunk - fedi fel a szakember az erdészet tudományának
további lényeges szempontját.
Szinte kimeríthetetlen a téma, mert újabb adalékot ismerünk meg a zalai erdők elsősgéről:
- Ez az önerdősülés, ami a termőhelyi adottságoknak köszönhető - magyarázza az igazgató. - Zalában erőteljes önerdősülés megy végbe folyamatosan; az ember által nem használt területeket az erdő foglalja vissza. Ez az önerdősülés megyénkben évente ezer hektárt tesz ki- közli, s a folyamat okát nem is nagyon kell firtatni, elsősorban a mezőgazdasági művelésből kiszoruló, tulajdonosaik által elhanyagolt területeken következik be az önerdősülés.
Úgy is mondhatjuk, ha megyénkben valahol elhanyagolják a területet, ott a természet gondoskodik a művelési ág megváltoztatásáról.
- Ezeket az erdőket, mi erdészek „talált erdőknek" hívjuk. Bak térségében például tavaly 1200 hektányira bukkantunk rá - közölte az erdészeti hatóság igazgatója. Ahol a legértékesebb erdők vannak, ott természetesen a fakitermelés is jelentős. Mint Horváth Ivántól megtudtuk, országosan 7 millió köbméter faanyagot termelnek ki évente, Zala megyére ebből évente 800 ezer köbméter jut, azaz a fa és a megye kapcsolata ebből a szempontból is az országos elsőséget mutatja.
Ez a tény akár aggodalomra is okot adhat, de a szakértő szerint korántsem nyugtalanító a helyzet.
-Mint említettem, a folyónövedék évente 9 köbméter hektáronként. Zala megye egészére vetítve ez 1 millió köbmétert jelent évenként.
Ehhez kell mérni a 800 ezer köbméternyi fa kitermelését, tehát Zala megyében fenntartható erdőgazdálkodás zajlik mondta Horváth Iván.
Az ország erdeinek értékét egyébként különböző paraméterek és számítások szerint 7,5 milliárd euróra értékelték.
A megyében folyó erdőgazdálkodás különböző mutatói alapján - fakitermelés, erdőfenntartási járulék - a szakemberek kísérletet tettek a zalai erdők pénzben mérhető értékének becslésére is. Egymilliárd eurós összeget kaptak, ez messze a legmagasabb érték az országban.
Kapitális gesztenyefa.
Próbáltuk megtalálni megyénk legöregebb fáját, ám teljes biztonsággal nem hirdethetünk végeredményt – ránézésre lehetetlen megmondani, egy famatuzsálem mennyi idős.
A méret valamit számit ez esetben, hisz egy fa nő amíg él, de önmagában ez sem mérvadó, mert a fejlődés intenzitása fajonként különböző. Azért valószínű, hogy Pezetta Umberto felvételén látható, már elég rossz állapotú szentgyörgyvári szelídgesztenye Zala legidősebb fája: jóval több, mint 500 éve. Hajdú Péter