Mivel létezik a joggal való visszaélés fogalma, a szakember szerint a bíróság előtt kell majd érvényteleníteni a visszás szerződéseket.
A minap egy tévéműsorban Oszkó Péter kijelentette, hogy nem terveznek több privatizációt. Egészen pontosan azt mondta, pénzügyminiszteri szavára esküszik, hogy nem fognak privatizálni.
Bencze Izabella jogász, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt vezérigazgató-helyettese ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: arról egy árva szó sem esett, hogy mit is fed a vagyonkezelési szerződések megsokasodása mostanában.
A kormány nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. még mindig úgy tevékenykedik, hogy nincs elfogadott és közzétett vagyonstratégiája. Eközben a regnáló kormány képviselői folyton azt hangoztatják, hogy ők csak 75–99 évre vagyonkezelésbe adnak társaságokat, s nem privatizálnak. Bencze Izabella szerint ez porhintés, hiszen az igaz, hogy a vízközmű- és az erdővagyon esetében is "csak" arról van szó, hogy vagyonkezelésbe adják az ezeket működtető, kezelő társaságokat – az erdőgazdaságok esetében például egy külső befektetőnek –, de a vagyonkezelés igencsak kemény tartalmú jog.
A vagyonkezelés nem más, mint egy csak alig korlátozott tulajdonjog. Azaz, aki vagyonkezelésbe kap egy céget, műemléket, valamilyen egyéb vagyontárgyat, az mindent megtehet vele, csak egyet nem: nem adhatja el harmadik félnek. A szakember elmondta, ez 1996 óta létező konstrukció, amit azonban nem a részvényvagyonra vagy társasági részvények értékesítésére találtak ki, hanem alapvetően a műemlékvagyonra. Egészen pontosan arra, hogy ha egy műemlék épület felújítására nem volt pénze az államnak, azt olyképpen oldják meg, hogy az a közjót is szolgálja. Példaként említette a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyt, amelyet a leszármazott család kapott vagyonkezelésbe. A családtagok létrehoztak egy alapítványt, amelynek segítségével, némi állami támogatással és a saját pénzükből újították fel a kastélyt, de úgy, hogy az csak nyitott műemlékként működtethető. Mint mondta, a vagyonkezelési szerződésben szigorúan és alaposan meghatározták azokat a feltételeket, amelyek értelmében a kastélyt mindenki látogathatja, s ne öt plusz egy csillagos luxusszállodává alakítsák át, ahová az átlag magyar be sem tudja tenni a lábát.
Bencze Izabella szerint manapság a közre hátrányos lépéseket tesznek. Az MNV Zrt. most azon "fáradozik", hogy összevonja a 19 erdőgazdasági társaságot úgy, hogy azok részvényeit egy külső befektetőnek adnák vagyonkezelésbe. Ez valóban nem privatizáció – magyarázta a szakember, mert a részvények tulajdonosa nem változik meg, hiszen a vagyontörvény melléklete szerint kizárólagos állami tulajdonban kell maradniuk. Igen ám – emelte ki –, csakhogy a vagyonkezelői jognak van egy olyan kitétele, hogy a vagyon kezelője fizetni köteles az államnak ezért a jogért. Például a Budapest Airport (BA) Zrt. esetében Európában is rekordösszegnek számító 464,5 milliárd forintot kellett egy összegben kifizetni a 75 éves vagyonkezelői jogért. Ha az erdőgazdaságokkal az történik, amit az MNV Zrt. tervez, akkor az erdővagyon új kezelője mindenfajta döntési jogosultságot megkap a 19 társaság fölött. Azaz, az ügyvezető, az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok kinevezésének jogát az erdőgazdasági társaságokba, s azok által közvetlen döntési lehetőségük keletkezik az erdővagyon jövőbeni sorsa fölött is. A vagyontörvény szellemével továbbá semmiképp sem fér össze az a tény, hogy a részvények feletti tulajdonosi döntési jogosultságok, mint például a szavazati jog, átkerüljön egy magáncéghez. Elvégre ezek a cégek azért vannak kizárólagos állami tulajdonban, hogy az állam maga döntsön róluk, s nem azért, hogy az MNV ezt átruházza egy magáncégre – fejtette ki Bencze. Szerinte, ha csak a tulajdonosi joggyakorlást akarná átruházni az MNV Zrt., akkor azt a jogszabályok alapján egy egyszerű megbízással is megtehetné. Ám ebben az esetben a kiíró nem kérhetne egyetlen fillért sem vagyonkezelői díj címén, s épp ezért a most regnáló kormány nem ebben a megoldásban érdekelt.
A szakember közölte, a törvény szerint a vagyonkezelésbe vett cégeket az új befektető a saját könyveiben a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben köteles nyilvántartani. Például a BA Zrt. magánosításánál ennek a vagyonnak az értékéig hitelt tudtak felvenni, tehát a vagyonkezelői jog mögötti vagyon egy újabb hitel fedezetéül szolgált.
Bencze Izabella szerint a számviteli trükkök százait lehet eljátszani a vagyonkezelési jog okán. S ez szerinte rosszabb, mint a privatizáció, hiszen a vagyonkezelői konstrukcióban, ha az állam felmondja a szerződést, vissza kell fizetnie a már felvett és esetleg el is költött pénz arányos részét.
A szakember felhívta a figyelmet, hogy ha a következő választások eredményeként a Fidesz alakíthat kormányt, nagyon nehéz dolga lesz, ha – ígérete szerint – fölmondja ezeket a szerződéseket. A szerződésekben az áll, hogy ha visszamondják őket, akkor arányosan azonnal vissza kell adni az előre kifizetett vagyonkezelői díjakat. Ismerve az államkassza helyzetét, erre egyetlen fillér sincs. Bencze Izabella szerint a helyzet rendezésére mindazonáltal van esély. Mivel a fent említettek polgári jogi szerződések, s a polgári jog ismeri – és szankcionálja – a joggal való visszaélés fogalmát, a bíróság előtt majd meg kell próbálni érvényteleníteni a visszás szerződéseket. Szavai szerint a joggal való visszaélés azt jelenti, ha valaki úgy él a jogával, hogy az a társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra – különösképpen a nemzetgazdasági érdekek csorbítására – irányul, akkor az a szerződést semmissé teszi.
Oszkó Péter felmentené Tátrai Miklóst
Oszkó Péter pénzügyminiszter Tátrai Miklósnak (képünkön), a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójának a felmentését fontolgatja – értesült lapunk. Úgy tudjuk, a Pénzügyminisztériumban azért vizsgálják a menesztés lehetséges módjait, hogy az jogszerű legyen, és minél kevesebb adófizetői pénzt kelljen kiadni miatta. Információink szerint Tátrai Miklósnak határozott idejű munkaszerződése van, aminek következtében – szerződése felmondása esetén – feltehetően több tízmillió forintos lelépési pénzt kellene kapnia. (MH)
Állítsák le a maradék vagyon kiárusítását!
Miért épp a vagyonkezelés? címmel interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez Molnár Oszkár fideszes országgyűlési képviselő a minap. Kifejti benne, hogy alkotmányunk szerint a nemzet vagyonával csak olyan szervezet rendelkezhet, amely az egész népet képviseli. Az MSZP és az SZDSZ súlyos vereségével végződött EP-választás után egyértelműen kijelenthető, hogy az általuk irányított tulajdonosi joggyakorló szervezet – társadalmi támogatottságát illetően – nem felel meg ennek az alkotmányos elvárásnak. Ezért, pár hónappal az országgyűlésiképviselő-választások előtt, nyilvánvalóan társadalmi felhatalmazás nélkül tett lépések a nemzeti vagyon körében tervezett vagyonkezelésbe adások, amelyek a víz- és erdővagyon bújtatott privatizációjával egyenlők. Azt kérdezte a minisztertől, hogy ha mindenképpen a részvényesi jogok gyakorlásának az átruházása a kormány célja, miért nem egyszerű megbízással teszi ezt, hiszen a vagyontörvény alapján lehetősége lenne rá. Csak nem azért, mert a vagyonkezelői jog megszerzéséért a vagyonkezelőnek általában súlyos összeget kell fizetnie a magyar államnak? Ezt az összeget pedig – ismerve a kormány költekezési szokásait – minden bizonnyal az utolsó fillérig felemésztik majd. Molnár Oszkár arra kérte a pénzügyminisztert, hogy maradék rövid regnálásuk alatt tartózkodjanak minden hosszú távú, a nemzeti vagyont érintő szerződés megkötésétől. A Fidesz azt kéri a kormánytól, hogy hagyjon fel a nemzeti vagyon további kiárusításával. Ha a kabinet ennek ellenére mégis folytatja a privatizációt – még ha vagyonkezelési formában is –, az a joggal való visszaélés egyik útja lehet. Ez akár a nemzetgazdaság megkárosítására is alkalmas módszer, mert olyan pénzügyi manipulációkra ad lehetőséget, amelyek ártanak a nemzetgazdaságnak. (HE) Hunyor Erna