A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelete értelmében módosulnak a termőföld gyommentes állapotban tartásának, illetve a talajerózió megelőzésének szabályai. A rendelet már megjelent a Magyar Közlönyben.
A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot azt jelenti, hogy a termelő gyommentesen tartja a földjét, és ha a lejtése meghaladja a 12 százalékot, akkor megelőzi a talaj erózióját. Mindez feltétele az egységes területalapú támogatásnak, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter pedig tavaly áprilisban rendeletbe foglalta az előírásokat, amelyeket hétfői hatállyal módosított.
A gyomnövényfoltok összterülete továbbra sem haladhatja meg a tábla 30 százalékát, viszont kikerült a rendeletből az az előírás, hogy a 3 hektárnál nagyobb parcellában a gyomos terület egybefüggően nem lehet több, mint 1 hektár.
A talajerózió elleni védelem akkor kötelező, ha a 2 hektárnál kisebb parcella több mint fele nagyobb lejtésű 12 százaléknál. A 2 hektárnál nagyobb parcelláknál egy hektárnál nagyobb területnek kell 12 százaléknál lej-tősebbnek lennie. Ekkor a nyári és az őszi növények betakarítása után gondoskodni kell a talaj fedéséről, hogy a csapadék ne erodálhassa. Ez történhet őszi növény vetésével, a tarló október végéig történő megtartásával, vagy másodvetésű takarónövény vetésével.
Eddig előírás volt, hogy egymást követő két évben csak rozs, búza, trikikálé, árpa és dohány termelhető ugyanazon a helyen. A módosítás most kiveszi a dohányt, és átteszi az egymás után - ugyanabban a földben - három évig termelhető kukorica mellé.
A gyomok irtása a földtulajdonosok, a földhasználók kötelessége. Az elgyomosodott területek potenciális veszélyforrást jelentenek a művelt területekre, részben a károsítok elszaporodása, részben a gyomnövények terjedése, valamint az allergiát okozó gyomok terjedése miatt. Nem is szólva arról, hogy az egy-egy elgyomosodott terület újra kultúrállapotba hozatala több évet, nagy odafigyelést és magas . költségeket von maga után.
A gyommentesítés a földtulajdonosok, földhasználók részére kötelező. Legegyszerűbb módja az évente két-háromszori kaszálás. Ez az időszak az, amikor még a virágzás előtt álló parlagfüvet eredményesen irthatjuk. A parlagfű irtására, vegyszeres védekezésre eredményesen lehet felhasználni a totális hatású Finale, valamint a glifozát hatóanyag-tartalmú (Glialka, Glyfos, Medallon, Roun-dup és mások) gyomirtó szereket A permetezésnél ügyeljünk arra, hogy a gyomirtó szer elsodródása a kultúrnövények pusztulását okozhatja.
A gyommentesítési program végrehajtását az FVM Hivatal falugazdászai, a Földhivatal és a Növény-egészségügyi Állomás szakemberei ellenőrzik. A mulasztókkal szemben szabálysértési eljárást indítanak, közérdekű védekezést rendelnek el a tulajdonos, a bérlő költségére. Kaszás Endre
Aratás után fontos teendő a tarlóhántás
ARATÁSI IDŐSZAK LÉVÉN nem csak a településeken belüli parlagfűmentesítés fontos, hanem a kiskertekben, árokpartokon, de talán még fontosabb a határ, a szántóföldek és környékeinek rendezett állapota. Hiszen potenciálisan sokkal nagyobb „termőterületekről" van szó. A legnagyobb mennyiségű gyom - köztük a parlagfű - általában a gabonafélék betakarítása után maradt tarlókon jelenik meg. Ezért fontos teendő a tarlók kezelése (a tarlóhántás, majd a feltört gyomok újbóli betárcsázása), amely a gyommentesítés régi, ősidők óta bevált formája. Evvel lehet például a következő év termését is megalapozni, ugyanis a beszántással a gyomok kivirágzása megelőzhető, s ha nem is pótolja a későbbi gyomirtás költségeit, de tetemesen csökkentheti.