A támogatás így elválik a termőföldtől, és a bérlőt illeti majd meg, ami csökkenti a föld értékét. A szakemberek szerint az átállás teljesen felesleges, mert néhány év múlva valószínűleg a jelenlegihez hasonló rendszert vezetnek be, és az SPS ráadásul hátrányosan is érinti a magyar gazdálkodókat.
Gráf József mezőgazdasági miniszter annak ellenére erőlteti az új agrártámogatásra való áttérést, hogy az arról rendelkező törvényt Sólyom László köztársasági elnök alkotmányossági szempontból aggályosnak tartotta, és az Alkotmánybírósághoz fordult. Sólyom László azért kért előzetes normakontrollt a tavaly októberben elfogadott SPS-törvényről, mert a támogatási jogosultságot meghatározó úgynevezett bázis időszak véleménye szerint alkotmányellenes. Az AB a nyári szünet előtt nem hozott határozatot, a kormány az utolsó pillanatban - az unió szabályai szerint augusztus 1-jéig lehet bejelenteni az átállást a brüsszeli bizottságnak - mégis a váltás mellett döntött.
Hazánkban az agrártámogatásokat a területalapú rendszer (SAPS) alapján fizetik ki a föld használójának. Az SPS-ben szintén a föld használóját illetnék a támogatások, de egy részük vagyonértékű jogként függetlenedne a földtulajdontól és a földterületek elértéktelenedéséhez vezetne.
„Az Európai Unió nem kényszeríti az új tagállamokat az SPS rendszer bevezetésére. Brüsszelben sokan kritizálják az új agrártámogatási formát, ezért a közös agrárpolitika 2013-tól megváltozik, és a Magyarország által jelenleg használt területalapú támogatási formához hasonló új rendszer körvonalazódik" - mondta el lapunknak Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (Agrya) elnöke. Szerinte a jelenlegi támogatási rendszerben 2011-ig semmilyen hátrány nem éri a magyar gazdálkodót, ezért semmi sem indokolja a jövő évi váltást, amely egyébként is többletterhet róna a kifizetési ügynökségre. WIEDEMANN TAMÁS
Eltér a hazaitól a német bázisalap
A közhiedelemmel ellentétben az egyszerűsített agrártámogatási rendszer nem egységes rendelkezés. A tagállamok maguk határozhatják meg, hogy melyik - a bevezetést megelőző - esztendőt fogadják el bázisévnek. A történelmi bázis alapján lehet meghatározni a gazdaság korábbi átlagos támogatottsági szintjét. Míg Magyarországon a 2006-os évet jelölték ki, addig Németországban nem egy, hanem három év átlagát vették alapul a bázis időszak meghatározásához, pontosan a visszaélések elkerülése miatt. Ezután ugyanis, a bázisév alapján fizetik ki a gazdáknak az agrártámogatást, függetlenül attól, hogy a következő években nő vagy csökken az üzemek mérete. Hazánkban a jól értesültek már 2005-ben tudták, hogy a következő év lesz a bázis, így sikeresen „duzzasztották" fel gazdaságukat. (WT)