Ez a lényege annak az élőhely-rekonstrukciós programnak, amelyet 160 millió forint pályázati forrás segítségével valósíthat meg az elkövetkezendő években a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. A hollókői kultúrtáj hagyásfás legelőjének rehabilitációját azonban más szempontok is indokoljak.
Hollókő. Az Új Magyarország fejlesztési terv támogatásával több száz hektár rét és legelő növénytársulásait állítja vissza eredeti állapotába a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága - tudatta dr. Tomor Tamás projektmenedzser. A Környezet és energia operatív program keretében elnyert 160 millió forint pályázati forrás felhasználásával több tájegység területén is elvégzik a rehabilitációt.
Ennek lesz egyik részese a hollókői kultúrtáj, ahol a hagyásfás legelőt veszélyeztető
természeti folyamatok visszaszorítása és a település közvetlen közelében található dögkút felszámolása a cél. Szarvas Imre, az Ipoly-völgye tájegység vezetője elmondta: tájesztétikai szempontok mellett a világörökségi cím megtartása is indokolja, hogy elvégezzék ezeket a feladatokat.
A hagyásfák egyébként olyan idős, állékony fák - például tölgy, cser, juhar, hárs vagy kőris - amelyeket azért hagytak meg megfelelő térközönként a legelőkön, hogy árnyékot biztosítsanak az állatoknak. Hollókőn, a vár tövében található - csaknem 2,5 hektár -ilyen terület, de ez a múlt század hatvanas éveinek a végén még jóval nagyobb volt.
A világörökségi cím 1987-es elnyerését, és az idegenforgalom felerősödései követően azonban visszaszorult a hagyományos - többnyire legeltető állattartásra
alapozott - mezőgazdaság. Ezután kedvezőtlen folyamatok indultak el: nőtt a beerdősülés, több faj kiszorult és változatosságuk is csökkent.
Mindezek végső soron az eredeti növénytakarót veszélyeztetik, a réteken és a gyepeken nagy mennyiségben telepedtek, telepednek meg tájidegen növényfajok. A hollókői hagyásfás legelőn - három év alatt, 11 millió forint ráfordítással - további 20 hektáros, országos védettségű táj rehabilitációját tervezik, hogy megszüntessék az állapotromlást. Ezzel egyidejűleg a jelenlegi adottságokhoz igazodó, komplex élőhelyfejlesztés valósul meg.
A kedvezőtlen erdősülési folyamatokat mesterséges eszközökkel fordítjuk vissza, de ez nem azt jelenti, hogy 2012 után is így tartjuk fenn a hagyásfás legelőt. Az elképzelések között szerepel az is, hogy a rekonstrukciót követően szürkemarhát tartanak a területen – fejtette ki Szarvas Imre.
Hozzátette: a zömmel bozótirtásból álló munkálatok azokat a részeket érintik, ahol még csak megjelenőben van az erdő, a teljesen beerdősült részekhez nem nyúlnak. Ez a fejlesztés nem csupán a kultúrtáj megőrzésére irányul. További régészeti feltárásokat hozhat magával például a természeti értékeket fenyegető dögkút felszámolása, az ugyanis egy régi templomhoz lés egy temetőhöz kötődik.
Az élőhely-kezelési program további elemei között a Mátra hegyi rétjei, félszáraz és száraz gyepei is szerepelnek. Szuromi László, mátrai tájegység vezetője arról számolt be, hogy négy körzetben - Mátraszenümre, Párád, Gyöngyös - Sár-hegy és Gyöngyös-sólymos környékén - mintegy 168 hektárt érint majd közvetlenül a fejlesztés. A rehabilitációt négy év alatt, 50 millió forintból valósítják meg - ez az összeg a szükséges területvásárlásokat is magába foglalja.
A Bükk déli előterében található területeken, Eger, Cserépfalu és Tard határában komplex élőhely-fejlesztési stratégiát valósítanak meg, mintegy 254 hektáron. Az elkövetkező négy évben cserjeirtás, szárzúzás, gépi és kézi kaszálás zajlik majd. Itt 110 millió forintot fordítanak a beruházásra, amely már a megvásárolni kívánt földekre szánt pénzt is magába foglalja.
2009. július 29. – Az egykori, hagyományos gazdálkodási módok által kialakított táj, valamint az élőhelyek és az itt élő, ám egyre rohamosabban pusztuló életközösségek, értékes fajok megóvása.