A gutorföldei fiatalember a bánokszentgyörgyi erdészet Budnya-kerületének vezetője, és munkakörénél fogva hivatalból terepjárós ember. Vele beszélgettünk arról: milyen a jó terepjáró, a jó terepjárós, és jó terep-e a zalai.
- Rengeteg kiváló autó van, fantasztikus technikákat vásárolhat, aki bírja pénzzel - kezdte. - Én azonban nem cserélném le semmiért a 12 éves, platós Toyota Hiluxomat. Ez az autó éppen olyan igénytelen és megbízható, mint a szintén erdész édesapám Lada Nivája. Ő arra esküszik, én meg erre - mert még sosem hagyott cserben, mert minden mechanikus benne, nincs bonyolult elektronika, és így nincs ami elromoljon. A Nivánál egyébként annyival jobb szerintem, hogy kicsit komfortosabb. Félmillió, zömében erdei kilométert futott már, és alig volt szerelőnél. Magát az autót nem cserélem le soha, legfeljebb az elkopó alkatrészek helyére engedek másikat betenni. Persze ehhez kell, hogy az ember ésszel közlekedjen, kell, hogy odafigyeljen a kocsira. Bár a kíméletet sem lehet túlzásba vinni, hiszen az autó van énértem, nem pedig fordítva.
Tuboly Zoltán úgy véli: a jó terepjárósofőr először is nem ijedős, megőrzi hidegvérét minden helyzetben.
- Nincs gond, míg nem ér le a földre a visszapillantótükör - idézett egy a szakterületen széles körben elterjedt bölcsességet. - A jó sofőrnek ismernie kell a terep adottságait, nálunk ugye fontos tudni, miként viselkedik az agyag. De elengedhetetlen felmérni az autó korlátait és nem beleugrani kétséges helyzetekbe. A jó terepes számára legfontosabb a rutin.
Tuboly Zoltán szerint fontosak a kiegészítők: valósággal megtáltosodik egy terepjáró, ha jó gumikat vesznek rá. Nagyon jó autónak (bár sajátjához képest is fapadosnak) tartja a Suzuki Samurait, majd hosszas unszolásra azért elárulja: álmaiban egy Toyota Land Cruiser fel-feltűnik néha.
- Van úgy, hogy nincs mese, akármilyen az időjárás, menni kell - mondja a mindennapokról. - De azért mi erdészek nagyon vigyázunk, hiszen ha szétvágjuk az utat, azt is nekünk kell megcsinálni. Az off roadosok okozhatnak ezen a téren sok gondot, de szerencsére mifelénk ritkán találkozni velük. Varga Andor