Pontosan még mindig nem tudni, hogy kik akarnak szénerőművet építeni Mátraterenyén, de akarnak, az biztos. A nógrádi faluban vasárnap népszavazás lesz - ami jó eséllyel nem dönt el semmit.
Sok példát láttam arra, hogy egy profitot termelő vállalkozás nem törődik vele, milyen mértékben károsítja a környezetet. Ez a beruházás kivételes eset. Nem elég, hogy a megvalósulása súlyos környezeti kockázatokkal járna, számításaink alapján rejtély az is, hogyan válhatna nyereségessé - mondja Dallos György, a Természetvédelmi Világalap hazai szervezete, a WWF Magyarország munkatársa.
A Nógrád megyei Mátraterenye határába tervezett szénerőműről van szó.
A beruházásra létrehozott Első Nógrádi Erőmű Zrt.-ről leginkább csak annyit tudni, hogy tulajdonosa a ciprusi Herco Holdings. A céget - hogy a Népszabadság korábbi cikkét idézzük - Leisztinger Tamás nagyvállalkozó kapcsolatai lengik körül. A távolban felbukkan két volt főrendőr, Gergényi Péter és Pintér Sándor alakja is.
Farkas Tamás, az Első Nógrádi Erőmű Zrt. vezérigazgatója szerint ezeket a sajtóban megszellőztetett híreszteléseket "valakik" azért terjesztik, hogy eltereljék a figyelmet a lényegről: Mátraterenyén olyan beruházás készül, amely megfelel a szigorú előírásoknak, semmilyen veszélyt nem jelent a környezetre, ugyanakkor gazdasági fellendülést hoz a hátrányos helyzetű térségben.
Ajánlott cikkek
Szénerőműterv Mátraterernyén
Az erőmű becsülhetően 35 milliárd forintba kerülne, és előreláthatólag negyven évig üzemelne. A szenet jelentős részben a környékről, külszíni fejtésből nyernék. Farkas Tamás hangsúlyozza, hogy nem kérnek állami pénzeket, de nyilvánvalóan így is nyereséggel számolnak - különben bele se kezdtek volna.
A zrt. igyekszik megnyerni magának a lakosságot. A társaság irodája Mátraterenyén van, és már eddig is több millió forinttal járult hozzá a helyi óvoda, iskola, civil szervezetek működéséhez. Farkas Tamás hosszan sorolja a várható előnyöket, de visszatérő kérdésünkre, hogy milyen kör áll az erőműcég mögött, nem kíván részleteket elárulni. A tulajdonosok külföldi pénzügyi befektetők, akik nem szeretnék, ha személyükről további információk napvilágot látnának - mondja, hozzátéve: nincs ebben semmi szokatlan, a kapitalizmus már csak ilyen.
A befektetők kilétéről Gecse László, Mátraterenye polgármestere sem tud semmit. Számára az új munkahelyek ígérete, a helyi kulturális, oktatási és sportegyesületek támogatása, s mindenekelőtt az iparűzési adóból származó bevétel a legfőbb vonzerő. A polgármester évi százmillió forinttal kalkulál: reméli, a pénzt valamilyen formában az iparűzési adó megszűnése után is megkapja a falu.
Mátraterenyén vasárnap tartanak népszavazást arról, akarnak-e erőművet a helyiek. Ha a döntés elutasító, akkor a zrt. eláll a beruházástól. Ellenkező esetben - pillanatnyilag úgy fest, erre van nagyobb esély - nem dől el semmi.
Ahhoz, hogy az építkezés zöld jelzést kapjon, szükség lenne a majdani erőmű "hatásterületén" fekvő települések hozzájárulására. Csakhogy a szomszédos falvak nem támogatják a tervet. Lapunknak így nyilatkozott több polgármester - Erős Róbert (Nemti), Földi Gyula (Mátranovák), Vincze László (Mátraszele) -, valamint Csóti Dorottya, Mátraballa és Mátraderecske körjegyzője is. A külszíni fejtés során erdők, hegyek tűnnének el, szénszállító autók terhelnék az utakat. A települések vezetői a természet pusztulásától, a légszennyezéstől, a növekvő forgalomtól és a zajártalomtól félnek. Úgy látják, az erőműből az ő falujuknak semmi haszna nem származna, de a negatívumokat nekik kellene elviselniük. A turizmus szintén kárt szenvedhet. Egyebek mellett ettől tart Nagy Oszkár, Parád polgármestere. A patinás üdülőhelyen létkérdés az idegenforgalom: a látogatókat a tiszta levegő és a természet csábítja Parádra.
A környezetvédelmi felügyelőség azt kérte a szakhatóságnak minősülő jegyzőktől, hogy jogszabályi hivatkozásokkal ismét írják le állásfoglalásukat. A WWF Magyarország ennek megkönnyítésére ismét csokorba gyűjtötte az ellenérveket. Az erőműcég állításával szemben a szervezet biztosra veszi, hogy a kibocsátott gázok és egyéb szennyezések egészségi kockázatot jelentenek, pótolhatatlan károk keletkezhetnek a védett természeti értékekben, veszélybe kerülhetnek a horgásztavak.
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa hivatalának érdeklődését is felkeltette az erőmű terve. Vizsgálat indult. Eredmény csak később várható, de mindenképp figyelmet érdemel az a körülmény, hogy az ombudsmani hivatal a szokásos ügymenettől eltérően, már az engedélyezési eljárások lezárulása előtt megkezdte az adatgyűjtést. Czene Gábor