megújuló energia felhasználási aránya.
Míg 1990-ben csak 2,6 százalék volt, tavaly már 5,6.
Ezen belül is a legtöbb energiát tűzifából és egyéb szilárd biomasszából nyerik. Azután
jönnek a bioüzemanyagok, a geotermikus energia, a szél, a biogáz és a vízenergia, utolsó
a napenergia. A megújuló energiaforrások hasznosítása fontos szerepet játszik a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében és az energiafüggőség oldásában, éppen ezért indokolt lenne minél nagyobb arányú alkalmazásuk.
Az elmúlt hetekben azonban történtek jelentős lépések.
Felavatták Magyarország első zöldmezős beruházásban épült bioerőművét a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szakolyon, átadtak egy vízerőművet a Rábán, s a Magyar Energia Hivatal újabb 410 megawatt szélerőmű-kapacitásra írt ki pályázatot. Ez utóbbi azért is nagy szó, mert a Magyar Energia Hivatal 2006 óta nem adott ki újabb engedélyt szélerőmű létesítésére. Pályázni 50 megawattot el nem érő szélerőmű-kapacitásra lehet. A pályázatok beadási, időpontja 2010. március 1.
A 20 megawatt teljesítményű szakolyi biomassza-erőművet Gráf József földművelésügyi \ és vidékfejlesztési miniszter is példaértékűnek nevezte. Mint azt az avatáson elmondta, az energetikai és környezetvédelmi célok mellett a mezőgazdaság szerkezetátalakítását is elősegíti. Az 55 dolgozót foglalkoztató bioerőművet faaprítékkal, fűrészüzemi és mezőgazdasági hulladékokkal fűtik, s az energianövények termesztésével mintegy 200 agrárvállalkozónak teremtenek munkahelyet. Emellett az úgynevezett hulladékhő hasznosítására 35 hektáros kertészetet hoznak majd létre, ahol zöldségfélét termesztenek majd, s ami már most biztos piaci megrendelésekkel rendelkezik. A kertészetben mintegy 250 ember foglalkoztatását tervezik a jövő évtől. Az üzemben 5 ezer tonna biohamu is keletkezik, amelynek hasznosítására most készülnek a tervek, a mezőgazdasági területekre szeretnék kijuttatni tápanyagként, a humuszképződés elősegítésére.
A biomassza-erőműnél is nagyobb jelentőségű lehet a Rábán nemrég átadott Kenyéri vízerőmű. Az elmúlt harminc év alatt ugyanis egyetlenegy sem épült Magyarországon. A környezetbarát, megújuló energiát hasznosító vízerőmű 4 ezer háztartás éves áramigényét fedezi, miközben több száz tonna légszennyező anyagtól kíméli meg a környezetet. A beruházás értéke- 2,1 milliárd forint, 1 amely a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program keretében 317,5 millió forint uniós és állami támogatás mellett valósult meg. Az építés 2007-ben kezdődött meg, és több mint egy évig tartott. A projekt keretében két egyforma, egyenként 771 kWh névleges kapacitású vízszintes tengelyű : turbinát helyeztek, a kiserőmű gyakorlatilag emberi irányítás nélkül üzemel, és évente átlagosan 9 millió kWh áramot termel. A megújuló energiát hasznosító kis vízerőműnek köszönhetően a vízenergia hasznosításával évente 13 ezer tonna szén vagy fűtőolaj felhasználása váltható ki, jóvoltából 216 tonna kén-dioxiddal, 9500 tonna szén-dioxiddal, 5,5 tonna szén-monoxiddal és 8 ezer tonna porral kevesebb káros anyag kerül a levegőbe. A Vas megye és Győr-Moson-Sopron megye határán megvalósított projekt a szakemberek szerint mintaértékű lehet, hiszen éppen azt támasztja alá, hogy a meglévő duzzasztóművek mellé a természet károsítása nélkül építhető áramtermelésre szolgáló vízerőmű.
Magyarországnak 2020-ra a teljes energiafogyasztásának 13 százalékát megújulókból kell fedeznie. A cél még a most átadott beruházásokkal együtt is elérhetetlennek látszik. Szakértők szerint az egyik probléma, hogy a Magyarországon kialakult energiarendszer és távhőrendszer kevésbé képes beengedni az alternatív megoldásokat. A központosított
erőművi rendszerekkel szemben decentralizálásra lenne szükség, valamint szemléletváltásra az, energiafelhasználás terén. Hiszen a megújuló energiaforrásokba való beruházás akkor lehet igazán megtérülő, ha az így nyert energiát hatékonyan használjuk, vagyis ha alkalmazásuk egy sokkal alacsonyabb energiaigényhez párosulhat. Csepe Erika