A vadászruhákat speciális szabóságok készítik. Óvják az erdőt járó embert a széltől, az esőtől. Egyre elterjedtebbek a csontfaragásos nyakkendők. De nem a külcsín, nem a ruha teszi a vadászt
Valamikor munkásőr- és katonaruhákban járták a vadászok az erdőt. Mára óriási változás következett be. Megjelentek a tipikus vadászöltözékek, a fűthető csizmák, sőt már derékmelegítőt is használhat a lesen ülő, fázós puskás ember: Csabai László az Őcsényi Földtulajdonosi Közösség titkára harminc éve jár a vadak nyomában. Azt mondja: a nyári ruha akkor jó, ha szellős, de véd a szúnyog, a kullancs ellen. Á télitől meg azt várja a vadász, hogy ne engedje ki a meleget és be a hideget. Az akkumulátorral működő, fűthető derékmelegítők és csizmabetétek töltése egy éjszakára elegendő.
A megyei vadászkamara elnökének, Kocsner Antalnak is több évtizedes tapasztalata van e téren. Ahogy oly sok minden, a vadászok ruhája is rengeteget változott Ma már erre specializálódott szabóságok készítik a formaruhákat és az ünnepi öltözékeket, s egyre elterjedtebbek a csontfaragásos nyakkendők. Persze az árak is emelkedtek. De a kamarai elnök szerint nem a ruha teszi a vadászt.
Mégis sokat számít az öltözék. Az egészség múlhat rajta. Így vélekedik Szabadi István, aki a vadászruhák szekszárdi szaküzletét működteti. A válság miatt most stagnál a piac, de panaszra nincs okuk. Egy hosszú, közel húszéves felfutási periódust tudhatnak maguk mögött. Itt a gemenci erdő, sok a vadász, a kereslet, ha visszafogottabb is, de létezik.
Sokan keresik náluk a szélálló, vízálló öltözékeket. Létezik már olyan bélelt ing, amelyik kivezeti a párát, és olyan termo lábbeli, amelyik mínusz 35 fokig garantálja a fagyásmentességet A speciális zoknik olyan szálból készülnek, amely üreges. S mivel a levegő a legjobb hőszigetelő, a hagyományos cérnák, fonalak nem vehetik fel a versenyt az új termékkel.
A vadász nyirkos időben, sőt, egész nap vízben gázolva sem fázik át, betegedik meg, ha megfelelő öltözéket és lábbelit választ. Wessely Gábor
Remélik, hogy jövő tavasszal ismét vadászható lesz a szalonka
Hagyományosan a szalonka vadászatával, márciusban szokott kezdődni idehaza a vadászati év. Az Európai Unió madárvédelmi irányelveit azonban elvileg sérti a tavaszi szalonkavadászat. Ebben az időpontban vonul ugyanis az erdők királynőjének is nevezett madár a tőlünk északra levő költőhelyeire. Emiatt tavaly az unió betiltotta a tavaszi szalonkavadászatot Magyarországon. Ugyanakkor a tagállamok bizonyos esetekben eltérhetnek a tiltástól, például a csekély mennyiség miatt. Idehaza eddig is igen kevés, évente néhány ezer szalonka esett áldozatul, mivel a hazánk felett átvonuló állománynak csupán 1 százalékát lehetett terítékre vinni. Összehasonlításképpen elmondható, hogy például Franciaországban, az őszi vadászatoknál százezres nagyságrendben lőnek szalonkát. A magyar vadászkamara felállított egy monitoring rendszert, amelynek révén nyilván lehet tartani az őszi és a tavaszi vonulási darabszámokat. Az így nyert adatok segítségével vélhetően sikerül majd bebizonyítani, hogy a magyar vadászok nem tesznek kárt a szalonkaállományban a tavaszi vadászat során. Bíznak tehát benne, hogy ha csak bizonyos kvóta alapján is, de jövő tavasszal már ismét lehet vadászni az erdők királynőjére. S. K.
Nem érkezett rekorder agancs, a felhozatal várakozáson aluli
Több mint félszáz szarvas-, dám- és őzagancs került terítékre a múlt pénteken Szekszárdon, a soros trófeabírálaton. A minősítést a Tolna megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal vadászati és halászati osztályának munkatársai végezték. Az értékelés a súly, a hossz, a forma, az erezettség és több más szempont szerint zajlik. A Kiskorzón felsorakoztatott agancsok a külső szemlélő számára impozáns benyomást tettek, hiszen akadtak közöttük majdhogynem karvastagságúak is. Ugyanakkor Kosaras Zoltán osztályvezető elmondta, hogy tanúja volt már sokkal jobb esztendőknek is, amikor a felhozatalt számos kapitális trófea gyarapította. Ez alkalommal nem sikerült nemhogy rekorder, de rekorder közeli agancsra sem lelni. SZ.Á.