A bozóthús a vadon élő állatok orvvadászatát jelenti, melyet gyakorlatilag Afrika valamennyi Egyenlítő környéki piacán árulnak illegálisan.A tanulmány, amely az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének statisztikai értékein alapul, határozottan alátámasztja azt az álláspontot, hogy a bozóthús-kereskedelem és az illegális vadászat ügye Közép-Afrika esőerdeiben minimum bizonytalan. Az elemzés szerint a bozóthús eladása a Kongó-medencében jelentősen emelkedett 1990 és 2005 között, annak ellenére, hogy a közép-afrikai erdőterület ebben az időszakban zsugorodott.Kamerun a jelek szerint növeli – mintegy 100%-kal – vadhúseladásait. Ennek mennyiségét az erdők méretéhez viszonyították, és 150 kg-ban állapították meg négyzetkilométerenként. Gabon és már a Kongói Demokratikus Köztársaság is közelít ehhez az értékhez, ami annak ismeretében, hogy az ország produkálta az elmúlt évek legnagyobb emelkedését a bozóthús termékek piacán (1990-ben még 78.000, míg 2005-ben már 90.000 tonna évenként), nem meglepő. Azonos időszakban a Kongói Köztársaság is szinte megduplázta termelését, amelyet évi 11.000 tonnáról 20.000 tonnára tornázott fel.
„Miközben az ENSZ szervezetének statisztikája (FAOSTAT) minden bizonnyal alábecsüli a bozóthús kereskedelmét, és ezért az adatokat fenntartással kell értékelnünk, ezek az adatok jelentik az egyedüli hivatalos információt a Kongó-medencében folyó vadhús-kereskedelemről. Ugyanakkor az adatok árulkodnak a feldolgozás és fogyasztás legújabb jellemzőiről is” – magyarázza Stefan Ziegler, a németországi WWF programfelelőse, a jelentés szerzője.A vadhús jelentős és elsődleges fehérjeforrás a Kongó folyó környékén élő mintegy 34 millió embernek. A bozóthús-vadászat és –kereskedelem kulcsfontosságú eleme számos közép-afrikai ember megélhetésének. Korábbi tanulmányok a bizonyították, hogy a bozóthús vadászata a népesség növekedésével összefüggésben növekszik, mindazonáltal a legújabb kutatások azt is alátámasztják, hogy a vadhúsfogyasztás a vagyonosabbaknál is növekedést mutat. „A bozóthús-fogyasztás magasabb azokban az országokban, ahol népesebbek a nagyvárosok, ezért a kongói régió városiasodása minden bizonnyal újabb fenyegetést jelent majd a vadállománynak” – folytatja Stefan Ziegler, aki szerint „a veszély a vadállomány nem fenntartható vadászatában rejlik, ami nem csupán egyes fajok eltűnését, de éhínség megjelenését is eredményezheti egy-egy régióban”.
Szakemberek a túlvadászást tartják a legnagyobb veszélynek a régió erdei emlőseire. „A helyiek századok óta vadásznak élelemért és egyfajta cserekereskedelemben való részvételért, ám az elmúlt 20 évben szembesültünk a kereskedelmi méretű bozóthús piac veszélyeivel, aminek egyik oka, hogy az egyszerű emberek egyre nagyobb mértékben váltak a készpénz alapú gazdaság részeivé „mondja Nathalie van Vliet, a TRAFFIC Bozóthús Stratégia tanácsadója. A megélhetési vadászat hatásait korábban úgy tartották egyensúlyban, hogy egyfajta rotációs elvet érvényesítettek, melynek alapján az erdők mindig más és más részeiben vadásztak. Ám a népesség növekedés és különböző társadalmi-gazdasági tényezők következtében ma olyan nagy az igény a vadhúsra, hogy a vadászat mai mértéke nem fenntartható. Benkóczy Miklós