Viszonylag olcsó ára és könnyű beszerezhetősége miatt rövidesen ismét vonzóvá válhat a háztartási és közületi fogyasztók számára a fa mint tüzelőanyag. A faanyag ugyanis feldolgozott formában ugyanolyan komfortos fűtőanyag, mint az áram vagy a földgáz. A fa elsősorban mint apríték, pellet, illetve brikett hódíthatja vissza a lakossági fogyasztókat. Idehaza a kitermelni lehetséges famennyiségnek hozzávetőleg csak a felét vágják ki.
Az erdőkből kitermelt tűzifa energetikai célú felhasználásának a jövője elsősorban az, hogy feldolgozva - főként aprítékként - több kisebb fűtőműben, a kitermelés helyszínéhez a lehető legközelebb használjuk fel hőtermelésre, nem pedig az, hogy óriási erőművekben tüzeljük el - nyilatkozta lapunknak Jung László. Az Országos Erdészeti Egyesület megújuló energia szakosztálya elnöke, az Egererdő Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta: az erdészetek részéről bizonyos logisztikai fejlesztésekre lesz szükség ahhoz, hogy belátható időn belül átalakuljanak idehaza a fűtési szokások. Ez azt jelenti, hogy az erdőgazdaságoknak be kell szerezniük a faapríték-készítő berendezéseket és gondoskodniuk kell a tárolók hálózatának kialakításáról. Abban az esetben ugyanis, ha ez megtörténik, az erdészetek képesek lesznek a manapság leginkább elterjedt földgázzal szemben is versenyképes tüzelőanyagot kínálni mind a lakosságnak, mind az önkormányzatoknak. Az aprítékkal működő fűtési rendszerek ugyanis rendkívül korszerűek. (Az apríték alatt a megközelítőleg gyufásdoboznyi nagyságú, apró fadarabkák értendők.) Emellett az ilyen berendezések üzemeltetése olcsó, a tüzelőanyag-adagolás pedig programozható. Ezenfelül az égetés hatásfoka a kisebb és a közepes méretű kazánok esetében is rendkívül magas, a korszerűbb berendezések esetén meghaladja a 90 százalékot. Mindezek mellett maga a tüzelőanyag is sokkal olcsóbb, mint a földgáz. Az apríték előállításához ugyanis felhasználható valamennyi kitermelt fafaj tűzifa hányada, beleértve az eddig hulladékként kezelt vékonyabb ágakat is.
Jung László megjegyezte: csak akkor beszélhetünk valóban környezetbarát energiatermelési módról, ha a faanyagot az erdőhöz közel hasznosítjuk. Abban az esetben ugyanis már nem nevezhetjük tisztán „zöld" energiának a fából nyert hőt, illetve áramot, ha óriási távolságokról, nagy mennyiségű szén-dioxidkibocsátás árán juttatjuk el a fát az elégetés helyszínére.
A vezérigazgató-helyettes szerint olcsósága és elérhetősége révén rövid idő alatt ismét vonzóvá válhat a háztartások és a települések intézményei számára a fa mint tüzelőanyag. A fa feldolgozott formában ugyanis ugyanolyan „kényelmes" fűtőanyag, mint a gáz. (A fából készült pellet kisebb, a brikett nagyobb méretű préselt termék.) A fogyasztónak - legyen az egy önkormányzati intézmény vagy egy háztartás - ma már nem kell gondoskodnia előre nagy mennyiségű fűtőanyagról és nem szükséges
raktároznia azt. Az ügyfél éppen a szükségletei szerinti „adagot" kérheti az erdészettől. Jung László úgy véli: az, hogy Magyarországon a nagyméretű kapcsolt áramot és hőt egyaránt előállító erőmű blokkokban kezdték eltüzelni a tűzifát, kényszerű, de szükséges
megoldás volt. A 90-es évek végén ugyanis több millió köbméter tűzifa szinte eladhatatlan volt, mert a földgázhálózatok gyors ütemű és Európában példátlan mértékű kiépítése miatt idehaza inkurrens termékké vált a tűzifa. Az erdészetek „elkeseredettségükben" már azt fontolgatták, hogy faszén formájában Kanadába exportálják az országban kitermelt fát. Ekkor azonban a felújítás alatt álló Kazincbarcikai Hőerőmű szakembereinek felkeltette az érdeklődését a fa mint tüzelőanyag, s kidolgozták a hasznosítás módját. A példa ragadós lett, később Ajkán és Pécsett is létesült egy-egy úgynevezett biomassza-erőmű, ahol áram és hő termelése egyaránt folyik. Ezek a blokkok rendkívül gazdaságosan működnek, mivel a bennük termelt úgynevezett „zöld" áramot kötelező átvenniük a helyi áramszolgáltatóknak, méghozzá viszonylag magas áron. Vagyis ezeknek az erőműveknek napjainkban még van létjogosultságuk. Újabb ilyen nagyságrendű, tűzifára épülő erőműblokkok építésére azonban már nincs lehetőség.
A szakosztály elnöke emlékeztetett arra, hogy a különböző tévhitekkel szemben Magyarországon uniós államokhoz viszonyítva is rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak az erdőgazdálkodásra. Idehaza például nem az erdő tulajdonosa - legyen az maga az állam, egy társaság, vagy magánszemély - dönt arról, hogy az adott erdőrészletről letermelhető-e a faállomány. Ilyen határozatokat kizárólag - ökológiai alapon - a tulajdonosoktól függetlenül működő állami erdészeti szolgálat hozhat. Emellett a fakivágásokhoz a környezetvédelmi hatóságoknak is hozzá kell járulniuk. A letermelések előkészítése egy-egy területen sokszor éveket vesz igénybe. Emellett a hatóságok a vágás módját és az újraerdősítés mikéntjét is pontosan előírják.
A szakértő kiemelte: a hazai erdőkben a fanövekmény évente összesen átlagosan 12-13 millió köbméter. Ebből hozzávetőleg 9-10 millió köbméter kitermelése történhetne meg „papíron", a hatósági prognózis alapján. A valóságban azonban csak 6-7 millió köbméter fa kivágása történik meg. A letermelt mennyiségnek pedig hozzávetőleg a fele olyan minőségű, hogy azt csak tüzelési célokra lehet felhasználni. Vagyis a hazai tűzifaigények bőségesen kielégíthetőek úgy, hogy az erdők állapota nemhogy romlik, hanem javul, és az erdőterületek nagysága sem csökken. I.J.
Tiltakozik a Magyar Megújuló Energia Szövetség
A közelmúltban számos híradás látott napvilágot az egyetemes szolgáltatásban részesülő lakosságot érintő villamos energia árának növekedéséről. Ezek között több esetben szerepeltek olyan, a valóságot nem tükröző megállapítások is, amelyek szerint az árnövekedés á megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia magas támogatási hányadával magyarázható - írta közleményében a Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) elnöksége.
A szervezet a Magyar Energia Hivatal hivatalos adataira hivatkozva közölte: az idei első félévben az összes ártámogatás 72 százaléka - 30,9 milliárd forint - a földgáz felhasználásával, kapcsoltan (közös blokkban) termelt villamos- és hőenergiához kötődik. Ezen belül kiemelkedő mértékű a földgáztüzelésű nagyerőművek, így például a Budapesti Erőmű és a Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű támogatása, amelyek - állítja a szövetség - összemosódnak a megújuló energiaforrást hasznosító blokkok támogatásával. Az ilyen kifizetések számított összege a 2008. első félévihez képest 9,5 milliárd forintos (28 százalékos) növekedést mutat. Ezen belül a kapcsoltan termelt kategóriára eső összeg 6,3 milliárd forinttal (26 százalékkal) nőtt. Különösen megdöbbentőek ezek az adatok - hangsúlyozza a szervezet -, ha az úgynevezett „biomassza"-termelés mögé tekintünk, hiszen itt is gyakran szén és tűzifa együttes tüzelése történik részben kiöregedett, rossz hatásfokú, szenes nagyerőművekben, például a Bakonyi Erőműben és másutt. Emellett olyan módon történik mindez, hogy a fennálló rendeletek szerint egyes nagyerőműveknek még a szén-fa együttes tüzelésének arányait sem kell az úgynevezett eredetigazolás szabályai szerint dokumentálni. Ez azért fontos, mivel a támogatást elvileg a szén-fa együttes égetése esetén csak a tűzifa rönkök eltüzelése arányában lehetne igénybe venni, de számos esetben még ezt az együttégetési arányt sem kell igazolnia az adott erőmű tulajdonosának, amely vagy nagy külföldi energetikai monopólium, vagy magyar nagyvállalkozó, hasonlóan a kapcsolt üzemű gázerőművekhez. Az ő zsebükbe kerül a kifizetett támogatás 93 százaléka - állítja az MMESZ. Mindezek fényében különösen érthetetlennek tartjuk, és visszautasítjuk - áll a közleményben - azokat a megnyilvánulásokat, amelyek az áremelés indokaként a szél-, nap-, vízenergiát emlegetik. Ezek hányada ugyanis a teljes támogatási összegnek mindössze 6-7 százalékát teszi ki. Az áremelések legfőbb oka nem a megújulóknak juttatott támogatás, hanem az említett két energiafajta kiemelt támogatása, melyeknek azonban a tényleges megújuló energiákhoz, semmi közük sincs - szögezi le a szövetség tájékoztatója.