A vadászati hatóság bírálata alapján az elejtett vadak több mint fele érmes lett, ami jó eredménynek számít. A világranglista 6-7. helyére esélyes a Lenti közelében egy külföldi vendégvadász által elejtett gímszarvas, amelynek különleges formájú agancsát 267,03 pontra értékelték. A trófeák átlagsúlya jó volt, négy példány pedig kimagasló eredményt ér el. A listavezető az Újudvar határában elejtett, 16,30 kilogrammos trófeát viselő szarvasbika lett. Az érmes példányok közel 90 százalékát külföldi vadászok ejtették el.
Az elmúlt, 2008–2009-es vadászati évben mintegy 3600 külföldi számára adott ki a hivatal vadászati engedélyt. Március óta 1900 engedélyt váltottak ki. A zalai sportvadászok mintegy 2400, állami vadászvizsgához kötött vadászjegyet váltottak ki. Nem kedvezett a vadászatnak a szeptemberi száraz meleg, így idén kevesebb gímszarvast tudtak értékesíteni, mint az elmúlt évben. Az árak között irodáktól, vadászterületektől függően 15-20 százalék eltérés is lehet.
A Zalaerdő Zrt. területén a 10 kilogramm agancssúlyú szarvasbika kilövése több mint 8 ezer euróba kerül, a 12 kilogramm fölötti példányokért pedig 17 ezer eurót kell fizetni. A vadászati felügyelő elmondta, hogy a szarvasbőgés idején 118 szakszerűtlen, hibás kilövés (fiatalabb, ígéretes egyedek korai kilövése) történt. A gímbika január 31-ig vadászható, de a legszebb, golyóérett példányok elejtése október végén befejeződik. A 6700 egyedre becsült állományból 4100 gímszarvas kilövését engedélyezték az idei vadászati évben. Novemberben kezdődik el a társas- és nagyvadvadászatok időszaka, ami ugyancsak jelentős árbevételi lehetőség a vadászterületeknek. A 16 500-ra becsült vaddisznó-törzsállományból 9600 vad kilövését tervezik. A vaddisznó hajtóvadászaton jellemzően 10-25 fős csoportok vesznek részt.
Lázár Attila beszélt arról is, hogy a vadállományban egyre nagyobb károkat okoznak az orvvadászok. Ezres nagyságrendben terítik le a vadakat, amit azért nehéz számszerűsíteni, mert csak az elejtett, megcsonkított tetemek utalnak a jelenlétükre. Az orvvadászok ma már infratávcsövekkel dolgoznak. Napjainkban egyre gyakrabban fordul elő a trófeahamisítás is. A mesterséges körülmények között nevelt, trófeafejlődést befolyásoló adalékanyagokkal etetett vadnál túlzott agancsnövekedés, agancsvastagság, tompa ágvégek figyelhetők meg. A hamisítást azonban nehéz bizonyítani, legfeljebb egy korábban, vadaskertben készült fotóval igazolható a manipuláció – jegyezte meg a vadászati felügyelő.