Az Erdő és vadállomány című konferenciának az agrártárca kultúrterme adott otthont a minap, ahol az ország szinte minden zugából megjelentek az erdő- és vadgazdálkodás képviselői. Hazánk erdőállományának mintegy fele állami kézben van, a másik felét több ezer tulajdonos műveli, akiknek a tevékenységét az erdőtörvény szigorúan szabályozza.
A rendszerváltás óta hazánk erdőterülete növekszik, emellett a vadállomány is szépen gyarapszik, egyes fajok száma a húsz év alatt megduplázódott. Az erdő- és vadgazdálkodók érdekei különböznek, ennek ellenére a napokban sikerült egy asztalhoz ülnie a két terület képviselőinek.
A törvény rigorózusan bünteti, ha a tulajdonosok nem telepítenek facsemetéket a kivágott fák helyére, ezért az utóbbi években egyre gyakoribb, hogy az erdőtulajdonosok körbekerítik a felújított pagonyokat. Jelenleg százhúszezer hektáron folyik felújítás és negyvenötezer hektáron telepítenek fákat.
„A kerítések hossza nyolcezer-ötszáz kilométer – ennyi dróttal három és félszer lehetne hazánkat körbekeríteni” – mondta Pintér István, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium természeti erőforrások főosztálya vadászati, halászati és vízgazdálkodási osztályának helyettes vezetője.
A hazai erdőket koruk szerint négy részre osztják a szakemberek: fiatal, idősebb, közép- és időskorú jelzővel illetik. Táplálékbőség a fiatal korú erdőkben van, amelyeket kerítéssel védenek a tulajdonosok. A vadászok és a vadgazdálkodók nem örülnek az elkerítéseknek, de a birtokosok sem rajonganak az eljárás miatt. Azok az állatok ugyanis, amelyek a kerítéseken kívül rekednek, más területekre szorulnak, s ott még nagyobb kárt okoznak. Somogy megyében található a legtöbb elzárt terület, a felújított erdők hatvanöt százalékát védik így a szarvasok, őzek és vaddisznók ellen. Az állatok szabad közlekedését azonban nemcsak az új telepítésű erdők védelme érdekében emelt kerítések akadályozzák, hanem a le nem bontott régiek is. Eltakarításukra ugyanis az erdőgazdaságoknak egyre kevesebb forrásuk van.
„Az utóbbi évtizedekben az erdőgazdálkodás eltért a természetes állapottól” – hangsúlyozta Kondor István, a Heves megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal erdészeti igazgatóságának vezetője. Szerinte gond, hogy sokba kerül a kerítésépítés, és hogy a vadlétszám túlnőtte azt a mennyiséget, amelyet a vadászok még kordában tudnak tartani. A vaddisznóállomány például százezresre duzzadt a kilencvenes évek negyven-ötvenezres létszámáról. Szakértők szerint a vaddisznó- és szarvasállományt ritkítani kell, hogy megvédjék a megújuló erdőket a vadkártól. Éves szinten több mint másfél milliárdos kárt okoz a vad a mezőgazdaságban, a gazdaságoknak kétszázmillió forintot kell „lenyelniük” emiatt.
„Ahhoz, hogy az új telepítésű növények felnőhessenek, mindenképpen szükség van a facsemeték védelmére” – mondta el lapunknak Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára. Szerinte nem a palánképítés az egyedüli üdvözítő megoldás, hiszen a mai technikai fejlettség mellett lehetne ennél hatásosabb és olcsóbb megoldást is találni. „A problémát nem lehet csupán mennyiségi szempontból megvizsgálni, ugyanis egy-két őz is képes egy hektáron a fiatal facsemeték csúcsrügyeit lerágni” – jegyezte meg Pechtol János. A kamara szerint a rendszerváltás éveihez képest valóban több lett a nagyvad, azonban az elmúlt években „szinten” van az állomány. „A vadászok és vadgazdálkodók természetes abban érdekeltek, hogy sok állat legyen. Ennek ellenére elismerem, hogy az erdőgazdálkodás és a természetvédelem prioritást élvez” – mondta a főtitkár. A vadgazdálkodást a kamara szerint nem lehet csupán országos szinten vizsgálni. Vannak ugyanis olyan régiók, ahol elfogadható a létszám ritkítása.
„Kaptunk információkat olyan régiókról is, ahol a szarvasállomány visszaesését jelezték. Aligha fogunk az idén a tavalyi adatokhoz hasonló jó kilövési számokat produkálni” – hangsúlyozta Pechtol János. A kamara szerint Somogyban valóban jogos az erdőgazdálkodóknak az az igénye, hogy csökkentsék a vadlétszámot, azonban például a Vértesben és a Bakonyban egyre kevesebb a szarvas. Ezeken a területeken nem kell akkora vadkárra számítani, mint a somogyi rengetegben.
Hazánkban vannak olyan erdőterületek, ahol már csökkentették a körbekerített területeket, esetenként teljesen megszüntették azokat. Így a Pilisiben a fiataltól, az öreg erdőig egyetlen összefüggő területet alkotnak a fák. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnöke szerint ez a több évtizedes munka azért hozott eredményt, mert megritkították a pilisi erdő vadállományát. Wiedemann Tamás