"Amikor megláttam a fákat, fogtam a fejem: vajon hogy' mondom el ezt az asszonynak? Valahogy végül mégis előadtam neki, mi történt szegény, egész éjszaka nem bírt aludni."
A nemespátrói Berke János élete talán legfájdalmasabb pillanatainak egyikét idézte fel. Döbbenten, tehetetlenül állt a család fenyvesében: karácsonyfának szánt 65 nordmann fájukat valakik megkopasztották, egy évtized munkáját téve semmivé. A jótevők koszorúhoz gallyazták le a növényeket. De nem János bácsi az egyedüli, aki azon az október végi napon így járt: legalább 4 családot érint az összességében több milliós károkozás. Az esettel vette kezdetét az idei karácsonyfaszezon fenyőországban, azaz Surd, Belezna, Liszó és Nemespátró térségében. Ahol tehetik, igyekeznek kollektíven fellépni a jelenséggel szemben.
A Nemespátróban élő Berke János és felesége nordmann-ültetvényében 65 fát csonkítottak meg az elkövetők.
- 2003-tól folyamatos az együttműködésünk a fenyőtermeléssel érintett települések önkormányzataival - mondta el dr. Molnár József alezredes, nagykanizsai rendőrkapitány. - Azóta a november közepétől december 23-ig terjedő időszakban évről évre közös szolgálatot adunk a térségben az ottani polgárőrökkel. Újabban pedig a körzeti megbízottak mellett még egy, szolgálati járművel rendelkező, rendőr is járja a területet. A fokozott hatósági jelenlét eredményeként sikerült minimális szintre szorítani a nagy értékű falopásokat. Kollégáink a fő szállítási időszakokban ellenőrzik az utakat, az azokon közlekedő fenyőszállítmányokat pedig megállítják, s igyekeznek meggyőződni azok eredetéről. Célunk, hogy ellenőrzés nélkül gyakorlatilag ne hagyhassa el a térséget fenyőszállítmány.
Dr. Molnár József hozzátette: a települések 40-40 ezer forinttal járulnak hozzá a megerősített szolgálathoz. Jelezte, habár december 10. környékén befejeződik a fák kitermelése, munkatársai aztán sem vonulnak le a területről, hanem egészen az ünnepekig őrzik a távoli piacokon fenyőt árusító családok üresen maradt otthonait.
Horváth Tibor és Zrimics Géza egy öreg Lada Nivával járja a környék fenyővel beültetett területeit. Kaptak már fenyegetést is
Kicsit talán a fatolvajoknak kedvez, hogy a közelmúltban bekövetkezett jogszabályi változások miatt most már sem az erdészeti hatóságnak, sem a jegyzőnek nincs hatásköre a karácsonyfák kivágásával és szállításával kapcsolatban, azaz előbbihez nem kell engedély - tudtuk meg Imrei Ferenctől, a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal nagykanizsai falugazdász irodájának vezetőjétől. Elmondta: ezért a hatóság a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a közúti ellenőrzésekre. Ha a gazdák szeretnék elkerülni, hogy az ilyen alkalmakkor esetleg kínos magyarázkodásokba kelljen bocsátkozniuk, az őstermelői igazolványban tartott adatlap másolatával, vagy ha nem őstermelők, a földhasználat jogszerűségét igazoló okirattal bizonyíthatják, hogy fenyőtermesztéssel foglalkoznak. A kitermelt és szállított fa származását is minél teljesebb körű és visszaellenőrizhető adatokkal kell alátámasztania tulajdonosának.
Amennyiben az eladás közvetlenül a vevőnek történik, számlával igazolható a legális származás. Ha pedig a tulajdonos saját fáit szállíttatja fuvarozóval a későbbi értékesítés helyére, a félreérthető helyzetek elkerülése miatt minden esetben küldjön szállítójegyet is a rakománnyal adott a termelőknek megszívlelésre érdemes tanácsokat a szakember.
Több helyütt már megkezdték a karácsonyfának való fenyők kitermelését. Így Surdon is igaz, egyelőre még csak a földlabdákkal értékesített növények száma szaporodik a porták udvaraiban.
Szerda délután az eső ellenére a fenyvesben szorgoskodott Gável Attila. Mint mondta, ilyenkor minden perc számít, így hát, hacsak nagyon nem muszáj, a kedvezőtlen időjárási körülmények közepette sem hagyják abba a munkát. Ottjártunkkor éppen egy szép nordmann fenyő földlabdáját csavarta bele egy jutazsák-darabba.
Drótkerítés és kutyás, fegyveres őrzésére figyelmeztető tábla az egyik surdi karácsonyfatelepen. Minden eszközt megragadnak a termelők, hogy megvédjék a fenyőfákat -
A vágott fa kitermelését még nem kezdtem el, majd csak huszadika után mondta a férfi, aki másfél hektáron termel fenyőt és tuját. Hogy miért? Drága uram, maga venne előbb? Igaz, némely kereskedők már ilyenkor elkezdik kivágatni a nekik tetsző példányokat, de én minőséget akarok adni a vevőimnek. Hogy érdemes-e csinálni? válaszolt kérdésünkre kérdéssel. Egyre rosszabb.
Surd polgármestere, a szintén fenyőtermelő Kanász János arra számít, hogy a tavalyihoz, meg a tavalyelőttihez hasonló pénzért tudja majd értékesíteni fáit a piacon az árak ugyanis évek óta stagnálnak. A surdi termelők száma viszont szaporodik, a válság, a munkahelyek megszűnése miatt immár a falu lakóinak körülbelül 95 százaléka foglalkozik az itteni jóféle agyagot kifejezetten kedvelő tűlevelű szépség termesztésével.
- A jelek szerint idén a lucfenyő lesz nagyon keresett, hiszen az a legolcsóbb - prognosztizálta a kilátásokat Kanász János. - A műfenyődömpingtől nem tartunk, tapasztalataim szerint az emberek többsége igazi fát lát szívesen otthonában.
Jelezte: egyébként maga az önkormányzat is sokat tesz az itt élők vagyonának védelméért: az általa jelentős mértékben támogatott 26 fős polgárőrség ilyenkor fokozott figyelemmel járja a vidéket. A közeli hegyen (ami valójában egy nagy domb, de úgy nem túl elegánsan hangzik) találkoztunk a csapat két tagjával, Horváth Tiborral és Zrimics Gézával. Matuzsálemnek számító Lada Nivájukkal (melyről megtudtuk, lassan krisztusi korba lép, mégis pöccre indul) éppen járőröztek. Előbbi elmondta: habár ezúttal nappal találkoztunk velük, igazi lételemük az éjszaka, ugyanis az esetek többségében akkor lépnek színre a zsiványok is. Módszerük kifinomult: míg néhányan a korábban kinézett területet szabadítják meg a fáktól, addig társaik a környező hegyhátakról figyelik, közelít-e valaki.
- Hajnalig szoktuk járni a környéket. Hogy mikor kezdjük el, s meddig, de legfőképpen merre dolgozunk, azt inkább nem árulnám el - mondta Horváth Tibor, aki természetesen maga is fenyőzik. - Jobb, ha illetéktelenek nem tudják... Általában hárman szoktunk járőrözni, két polgárőr és egy rendőr.
- Az egyenruhától tartanak a tolvajok, de mi már kaptunk fenyegetést - vette át a szót Zrimics Géza. - Hogy majd még találkozunk, meg úgyis megismerlek... De eddig még egyikkel sem találkoztunk azok közül, akiket tetten értünk. Nem a településről, nem is a környékről valók, a szomszéd megyéből jönnek át.
Hasonló csapat okozott milliós károkat a szomszéd faluban
-Bevallom maguknak, komolyan elgondolkodtam azon, hogyan is mondjam meg a feleségemnek, mi történt - idézte fel a hetvenkét esztendős Berke János a pillanatot, amikor meglátta, mit műveltek a család gyönyörű nordmannfenyő-ültetvényében. - Még 1993-ban ültettük a fákat, azóta egyetlen ágat sem vágtunk le róluk. Erre most, mikor végre learathattuk volna a munkánk gyümölcsét, jöttek ezek a jóemberek...
- Pedig a kereskedő mindet lekötötte, 3500 forintot ígért darabjáért vette át a szót a férfi felesége, akinek nemrég pacemakert ültettek be, így aztán az ültetvény gondozása kapcsán csak kisebb munkákban bír segíteni férjurának. Szerencse, hogy megzavarták őket, így aztán maradtak még ép fáink. Majd abból rendezzük a kereskedővel a dolgot, így talán nem kell visszafizetnünk az előleget. Ne értsen félre, nem nekünk kell a pénz, mi már öregek vagyunk. De a gyerekeknek szükségük van a segítségre... Horváth-Balogh Attila