2006-ban a Nagymátét körülvevő erdőtömbben az író személyes, közeli kötődése miatt jelölte ki a Mecseki Erdészeti Zrt a mintegy tíz kilométeres Fekete István emlékösvényt, ahol harmincnál is több tábla segíti az ott túrázókat, hogy közelebb kerüljenek Fekete Istvánhoz, a természettel együtt lélegző alkotóhoz. Az ösvény kiidúló- és végpontja az íróról elnevezett arborétum, amelyben egy mellszobor is őrzi az emlékét.
Októberben az író kezdő gazdász éveinek vidékén harmadik alkalommal rendezték meg a Mecseki Erdészeti Zrt., a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a dombóvári Fekete István Kulturális Egyesület és az ajkai Fekete István Irodalmi Társaság összefogásával a Fekete István nyomában című emlékversenyt tizenöt Veszprém, Baranya és Tolna megyei általános iskolai csapat részvételével.
A versenyén az emlékösvény öt kilométeres szakaszát tették meg a diákok, miközben megismerhették Fekete István életét, a környékhez fűződő emlékeit és a műveit. A félnapos versenyen az irodalmi kérdések mellett a gyerekeknek környezetükkel kapcsolatos tudásukat is be kellett bizonyítaniuk; fel kellett ismerni különböző növény- és állatfajokat, és voltak természetjárással, természetvédelemmel, erdő- és vadgazdálkodássá kapcsolatos játékos feladatok is. A nyertes csapatokat a térségről készült kiadványokkal és Fekete István műveivel jutalmazták a szervezők.
Várady József, a Mecseki Erdészeti Zrt. sásdi erdészetének igazgatója lapunk megkeresésére elmondta, hogy szeretnék hagyománnyá tenni ezt a versenyt, de ugyanilyen fontosnak tartják, hogy a Zselic ezen kevésbé ismert részébe egyre több, csendre és háborítatlan környezetre áhítozó ember látogasson el, hiszen Nagymáté és környéke megérdemli a méltó odafigyelést. MAKRAI SONJA
2009. november 5. – Fekete István, a természet legigazabb hazai krónikása fiatalkorában kezdő mezőgazdászként három évig dolgozott és vadászott mint segédtiszt Baranya megyében, a bakóczai Majláth-uradalomban.