Létbizonytalanságba sodorhatja hazánkat az aszály, a földek kiszáradása - állítják az Akadémia tagjai és gazdasági szakértők. Megoldás még lehetséges, ehhez azonban a politikai vezetőknek végre komolyan kellene venniük a problémát.
Napjaink és a közeljövő aszálya, az egyre nagyobb szárazság nem azonos az elmúlt évtizedekével, s ezért alapjaiban rendítheti meg a lakosság létbiztonságát - ezt a megdöbbentő megállapítást tették a hazai gazdasági és tudományos szféra elismert szakértői a témában megfogalmazott állásfoglalásukban. A dokumentumot bemutató tegnapi sajtótájékoztatón elhangzott: a hazai víz-és élelmiszer-ellátás a lakosság létbiztonságának záloga, ezért mielőbb gondoskodni kell a megfelelő stratégia és intézkedési terv kidolgozásáról. Jelenleg mintegy kilencszázmillió ember nem jut megfelelő mennyiségű vagy minőségű élelmiszerhez, és az egymilliárdot is meghaladja azok száma, akik vízhiányban szenvednek -mutatott rá Németh Tamás. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy mint korábban, úgy a következő időszakban is a világ népességének emelkedésére lehet számítani, ám a megművelhető földterületek nagysága már nem növelhető, a föld mindössze négy százaléka alkalmas szántóföldi ' növénytermesztésre. Mint mondta, Magyarország speciális helyzetben van, mert van elegendő vize és termőföldje, ám hangsúlyozta, hogy a változásokhoz alkalmazkodó gazdálkodás nélkül hazánk lakossága is komoly veszélynek van kitéve, hiszen véges erőforrásokról van szó. Véleménye szerint a problémára még találhatunk megoldást, ám ehhez érnünk kellene adottságainkkal, és komolyan kellene venni a helyzetet.
Láng István akadémikus, az MTA talajtani és agrokémiai bizottságának elnöke szerint középtávon a Kárpát-medence is belecsúszik a „szárazodási" zónába.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon 100 évből 28 aszályosnak számít, a jövőben azonban a várható vízhiány és a szárazság minőségileg fog eltérni a korábbiaktól, mivel szélsőséges időjárási jelenségek is súlyosbítják majd a helyzetet. Mint mondta, az aszály mind gyakrabban sújt olyan térségeket is, ahol korábban nem volt jellemző a szárazság. Hangsúlyozta- az aszályról már sokat beszeltünk, de nem sokat tettünk ellene. Ezzel kapcsolatos stratégiai megoldások is készültek, ám azok is különböző fiókokban végezték. Az akadémikus jelezte, hogy mostani állásfoglalásuk egyértelmű célja az, hogy megmozgassák a politikai és gazdasági döntéshozókat. Ezért az Országgyűléshez fordulnak, hogy minél előbb határozzon a magyarországi víz- és élelmiszerbiztonságot előmozdító stratégia és intézkedési terv kidolgozásáról. Hazánkban továbbra is egy százalék alatt van az öntözött területek aránya. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint a víz-jogilag engedélyezett öntözhető terület nagysága idén 178 ezer hektár, ami 27 ezer hektárral kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az engedélyezett területből pedig alig 92 ezer hektárt öntöztek ténylegesen. Furcsa mód tavalyhoz képest idén ötször nagyobb gyepterületet öntöztek. Dénes Zoltán
2009. november 12. - Ha nem teszünk semmit, ellátási gondokhoz vezethet a klímaváltozás