A hivatali hatalom és a föld (Népszabadság)

Kedden születhet első fokú ítélet a Heves megyei bíróságon Benedek Fülöp, a vagyonkezelő vezérigazgató-helyettesének ügyében. Hivatali visszaéléssel vádolják. Ha bűnösnek találják, az más pereket, így a sukoróit is befolyásolhatja. Az ellenzék szerint a vagyonkezelőnél személyes érdekeket szolgáló "mutyizás", és kormányközeli nagy agrártársaságok földdel való "kistafírozása" folyik. A vezérigazgató-helyettes felmentésre számít.
A Heves Megyei Bíróság többkilónyi dokumentum áttanulmányozása, tanúként megidézett miniszterek, magas beosztású állami tisztviselők és üzletemberek meghallgatása után ma dönt Benedek Fülöp ügyében. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. agrárportfóliójáért felelős vezérigazgató-helyettesét az ügyészség hivatali hatalommal való visszaéléssel gyanúsítja. A kiindulópont egy korábbi földhivatali dolgozó, Stumpfold Norbert feljelentése, illetve egy Székesfehérvár környéki, közelebbről meg nem nevezett érdekvédelmi csoportosulás nevében érkezett bejelentés.
Később kiderült, az utóbbi dokumentumot az a Máthay Csaba, volt Fejér megyei földhivatali vezető jegyezte, aki később - Benedek munkatársa, L. E. mellett - az eljárás harmadrendű vádlottja lett. A vád szerint Benedek az agrártárca közigazgatási államtitkáraként 2006 elején hivatali és eljárási jogait túllépve, részben a felügyelete alatt működő hivatalok alkalmazottait közvetlenül utasítva, részben kormányzaton belüli szabálytalan eszközökkel elősegítette egy Pákozd környéki, használaton kívüli honvédségi terület átvételét és átminősítését termőfölddé.
Ezt követően a földet értékesítették egy magyar vevőnek, a helyi földhivatali vezetéssel a vádirat szerint jó kapcsolatokat ápoló Szauerwein Tivadarnak. Ő később e birtokkal, a vételárnál jóval magasabb tőkeértékkel beszállt egy norvég vállalkozó magyarországi kft.-jébe. Önmagában országos jelentőségűnek nem lenne mondható ugyan az ügy, de jogi szakértők szerint az ítélet precedensértékűvé válhat. Olyan, amely későbbi, például a sukorói kaszinóügyletben induló perekben irányadó lehet.
 A legutóbbi tárgyalás azon a ponton szakadt félbe, amelyen az ügyészség bemutatott egy meg nem nevezett forrásból származó hangfelvételt, amelyen Benedek Fülöp ingerülten jelzi beszélgetőpartnereinek, hogy ő maga járt el a földátminősítési ügyben és intézett el dolgokat az ügylet lebonyolítása érdekében. A védelem álláspontja szerint 36 tanúvallomás és az ügyben keletkezett csaknem kétezer oldalas dokumentumcsomag mond ellent a hanganyagnak.
A vezérigazgató-helyettes elismerte ugyan, hogy a bejátszáson az ő hangja hallható, ám szerinte az illegális felvétel egyrészt nem lehet a vád értékelhető bizonyítéka, de ennél lényegesebb, hogy állításuk szerint maga az anyag egy hosszabb beszélgetés "célszerűen" összevágott, tehát meghamisított változata. Kategorikusan tagadja például Benedek, hogy a földcserék felgyorsítása érdekében úgymond "megvadásztatta" volna Szekeres Imre honvédelmi minisztert.
Nem utolsósorban a volt FVM-államtitkár személyén keresztül hónapok óta bombázza az állami földbirtok-politikát az ellenzék. Egyrészt azt állítva, hogy személyes anyagi érdekeket szolgáló "mutyizás", másrészt a kormányzathoz kötődő nagy agrártársaságok hosszú távú földhasználatának "bebetonozása" folyik a vagyonkezelő agrárportfóliójában.
Az elmúlt időszakban az elhíresült sukorói földcsereügylet, egy korábbi újfehértói földértékesítés, illetve egy Veszprém környéki, állítólag vitatott körülmények között a földért életjáradék-programba vont erdőterület kapcsán tettek fel- és bejelentést a Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) képviselői.
Legutóbb Budai Gyula, a szervezet igazgatója, a Fidesz-MPP választókerületi elnöke mondta azt, hogy egy 2500 hektáros Pesti megyei terület haszonbérletére érkezett pályázatokat idő előtt felbontották, s ezt Benedek segítségével próbálták legalizálni. Az ügyek kapcsán az ellenzék élesen támadja a kormányzati földvagyonkezelést. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a nyár elején felszólította a kormányzatot, hogy földügyekben hosszú távra szóló lépéseket ne tegyen, mert kormányváltás esetén minden szerződést részletesen megvizsgálnak, és amit lehet, "jogi és egyéb eszközökkel" megtámadnak. A parlamentben hetente hozzák fel a vádat, hogy a nemzeti vagyonkezelőnél az úgynevezett agrárlobbi, vagyis a nagygazdaságok földdel való "kistafírozása" zajlik.
Ezen azt értik, hogy a nagyobb gazdaságok használta állami területeket most úgy pályáztatja - igen kedvező bérleti díjjal - húsz évre újra az MNV, hogy azokhoz a kisebb termelők nem férhetnek hozzá. A Benedeket támadó politikusok gyakran megemlítik azt is, hogy a korábbi államtitkár, jelenlegi vezérigazgató-helyettes maga is az emlegetett lobbi tagja, hiszen jelentős tulajdonrésszel rendelkezik egy Szolnok-környéki agrártársaságban.
A cégadatok szerint a tiszapüspöki mezőgazdasági részvénytársaságban - amelynek jegyzett tőkéje mintegy 80 millió forint, és ez 50 százalékig hitellel terhelt - mintegy negyven százalékos tulajdoni aránnyal bír. Benedek esetében ugyanakkor az esetleges összeférhetetlenségét most és korábbi tisztségeibe jelölésekor "hivatalból" vizsgálták, de kinevezését eddig mindez nem akadályozta.
Benedek felmentésre számít
- Egy korábban született kormányhatározat alapján vette át a felügyeletem alá tartozó Nemzeti Földalap a HM által már nem használt területeket. Az ügyben eljáró ügyintézőknek minden esetleges szabálytalanságot a megfelelő csatornákon kötelességük jelezni. Hozzám, vagy feletteseimhez egyetlen ilyen irat nem érkezett. Egyetlen, a per során feltárt dokumentum, intézkedésről szóló határozat vagy bármilyen egyéb bizonyíték nem támasztja alá a vádat, ezért a bíróság méltányos és igazságos eljárásában bízva felmentésre számítok - jelentette ki munkatársunknak a vezérigazgató-helyettes. - A visszadátumozással kapcsolatban a vagyonkezelő belső vizsgálata csakugyan feltárt szabálytalanságokat, de azokhoz nekem semmi közöm, a konkrét esetben az ilyenkor szokásos, dokumentált helyettesítéssel járt el egy kollégám.
Benedek szerint az állami földekhez nem csak a nagy gazdaságok férhetnek hozzá. A területek mintegy fele ötszáz hektárnál kisebb, tehát családi jellegűnek mondható gazdálkodók kezelésében van. Ami pedig a "nagyokat" illeti: "Meg lehet nézni a listát, aztán vitatkozni azon, melyik társaság éppen milyen politikai érdekkörhöz sorolható. Én ezzel nem foglalkoztam, de beosztásomból fakadóan vannak információim. Maradjunk most annyiban, hogy e szempontból a tények elgondolkodtatóak lehetnének. Jelenleg mi a szerződéskötések jogáért is pénzt kérünk, de ez nem volt mindig így. Az összeg idén csaknem kétmilliárd forint lesz, plusz ezen felül jönnek a haszonbérleti díjak."
Benedek állítja: a tiszapüspöki birtokot legálisan szerezte. Családja a településhez kötődik, felmenőinek földtulajdona volt ott, így a rendszerváltás után az ő jogukon jelentős összegű kárpótlási jegyhez jutott. Ebből vásárolt területeket, és a magas beosztásokból származó jövedelmeit is erre fordította. Állítólagos, "menekülésként" tervezett nyugdíjba vonulásáról anynyit mondott, felkészült a portfólió - parlamenti választások utáni - átadására, de elvárja, hogy az átadott dokumentumokat szigorú jegyzék szerint vegyék át utódai, hogy azokban utólag ne lehessen semmit sem megváltoztatni. Jó okom van rá, hogy ehhez ragaszkodjak - szögezi le határorozottan a vezérigazgató-helyettes.