Becslések szerint évente több millió köbméter fát termelnek ki illegálisan, ami az újratelepítések költségével együtt legalább 3 milliárd forint kárt jelent. Bár tavasszal megszületett az új erdőtörvény és szigorodtak a jogszabályok, a megélhetési fa tolvajok és a szervezett bűnbandák mintha erre még most sem igazán lennének tekintettel.
A tegnap elítélt család módszere roppant egyszerű volt. Erdőterületeket vásároltak vagyontalan emberek nevére, majd az adásvételi szerződések megkötése után mindenféle engedély nélkül rögtön letarolták a területet. A kivágott fát aztán értékesítették, amellyel több tízmilliós haszonra tettek szert. Amikor az ellenőrök kiérkeztek a lecsupaszított területre, a vádlottak tulajdonosként az adásvételi szerződésben megjelölt strómanokat nevezték meg. Őket viszont, lévén, hogy többnyire hajléktalanok voltak, innentől kezdve már szinte lehetetlen volt elérni. A banda mégis lebukott, sokan azonban büntetés nélkül ússzák meg az illegális fakivágást. Vannak olyanok, akik olyannyira nem tartanak a felelősségre vonástól, hogy a falopásról és az értékesítésről is videófelvételt készítenek, amit aztán feltöltenek az internetre.
Pedig a fa tolvajok ellen már a jogszabályokat is megszigorították. A májusban kihirdetett erdőtörvény rendelkezik például az erdővédelmi szakszolgálat felállításáról, ami a rendőrséggel, a polgárőrséggel és a természetvédelmi őrszolgálattal együtt vigyázza majd az erdő rendjét. De a falopások megakadályozását szolgálja az az intézkedés is, hogy kísérő okmánnyal látják el a fakitermelést. Vagyis az erdőtől a felhasználóig nyomon lehet követni a fa útját, mondta még tavasszal Gőgös Zoltán szakállamtitkár.
A tolvajokat azonban úgy látszik a megváltozott jogszabályok sem riasztják el. Jász-Nagykun-Szolnok megyében például a tavalyihot képest eddig másfélszeresére növekedett az erdőtársaságokat ért károk összege. Ráadásul karácsony közeledtével a fenyőfákat is elkezdik szervezetten dézsmálni és a fűtési szezon beindulásával is megszaporodik az illegális fakitermelések és falopások száma. Persze ezek nemcsak Jász-Nagykun Szolnok Megyében, hanem az ország egész területén problémát jelentenek. Az Észak Erdő Zrt területén például tavaly 467 esetben összesen 60 millió forintos kár keletkezett, arra viszont még becslések sincsenek, hogy hány eset maradt felderítetlenül.
Az erdőgazdaságok igyekeznek az ellenőrzések szigorításával csökkenteni a veszteségeiket. A Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt például éppen tegnap kötött együttműködési megállapodást a megyei rendőrséggel. Ennek keretében egyebek mellett közös akciókat tartanak, amelyek során a fát szállító járműveket és azok papírjait is ellenőrzik. Hasonló kapcsolatfelvételt már az Észak Erdő Zrt is kezdeményezett, amelynek keretében két quadot ajánlottak fel a rendőröknek, hogy könnyebben mozoghassanak az erdőkben.
Sok helyen egyébként már a sorompó sem segít, mert egyszerűen elfűrészelik, de van olyan erdőgazdaság, amely árkokkal vette körül a területét, mégsem tudta teljesen megszüntetni a falopásokat. A tolvajok ráadásul az esetek többségében tisztában vannak a jogszabályokkal. Így azzal is, hogy 20 ezer forint alatt csak szabálysértést követnek el, ezért az eltulajdonított tüzelnivaló értéke egyszerre sohasem éri el a bűncselekmény határát jelentő összeget. Bár januártól a kis értékű lopások összeadódnak majd, a Krónikának néhány napja nyilatkozó erdőtulajdonosok a szabályozás szigorításával sem számítanak jelentősebb változásokra.