Erdőbérlet kapuzárás előtt (Magyar Nemzet)

Egy nappal az új erdőtörvény életbelépése előtt, idén július kilencedikén közel kétezer hektár állami erdőt adott húsz évre haszonbérbe a Bólyi Zrt.-nek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Az ügy azért érdekes, mert másnaptól tiltottá vált ez az eljárás.
Információnk szerint a Magyar 1 Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. - bár erre a vagyontörvény kötelezi - nem igazán veszi figyelembe a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium véleményét az eladni tervezett termőföldekkel kapcsolatban. Az ezt bizonyító levelezést lapunk elkérte az agrártárcától és a vagyonkezelőtől, ám ez idáig csak háttér-információt kaptunk arról, miszerint éppen azt a jogszabályi kitételt keresik, amely alapján a dokumentumok kiadását lapunk számára megtagadhatják. Pedig konkrét levélről is tudomásunk van - s ennek létezését az agrártárca sajtófőnöke erősítette meg lapunknak -, mely szerint Gráf József agrárminiszter nem járult hozzá a vagyonkezelő honlapján a napokban megjelentetett legutóbbi pályázatok meghirdetéséhez. Sőt úgy tudjuk, hogy az idei év második felében meghirdetett, termőföld értékesítésre és haszonbérbe adásra vonatkozó kiírásokat sem hagyta jóvá Gráf József.
Nem tudni ugyanakkor, hogy az agrárminiszter az ügyben mennyiben tekinthető körön kívülinek, hiszen az egyik ilyen húszéves haszonbérleti pályázatot éppen volt cége, a Bólyi Zrt. „nyerte" meg. A társaság ráadásul egy nappal az új erdőtörvény életbelépése előtt írta alá a szerződést a vagyonkezelővel. Ez azért érdekes, mert az új törvény nemcsak az állami erdők privatizációját tiltja meg, hanem azt is, hogy azokat magáncégeknek haszonbérbe adják. A július tizedikén életbe lépett törvény leszögezi, hogy a határozatlan idejű haszonbérleti szerződéseket legkésőbb jövő év végéig, a határozott idejű szerződéseket pedig azok lejárta után fel kell mondani. Márpedig a törvény életbelépése előtt egy nappal, július kilencedikén a Bólyi Zrt. egy 14 700 hektár termőföldre is vonatkozó pályázati kiírás „nyerteseként" közel kétezer hektár állami tulajdonban lévő erdőre is megkötötte a húszéves haszonbérleti szerződést a vagyonkezelővel. Tehát a vagyonkezelő - a hosszú időtartamú haszonbérletnek köszönhetően - kvázi magánvagyonként biztosította a szóban forgó erdőket a társaság számára. Az sem elhanyagolható tény, hogy a törvényt már május 25-én kihirdették, vagyis a 46 nappal későbbi életbelépés nem érhetett senkit meglepetésként. A Bólyi Zrt. egyébként még az erdőtörvény életbelépése előtt, vagyis a szerződéskötés napján be kellett jegyezze a haszonbérbevétel tényét és a földhasználatot a földhivatalnál, sőt erdőgazdálkodóként be kellett jelentkeznie az Állami Erdészeti Szolgálatnál.
Egyébként a Bólyi Zrt. által „elnyert" pályázaton kívül a vagyonkezelő több más, hasonló pályázatot is kiírt már. Minden esetben: több ezer hektárról s még 4-6 évig hatályos, haszonbérleti szerződéssel bíró földterületekről volt szó. Pedig a törvény szerint két haszonbérlő nem lehet egy területen, ráadásul érvényes és hatályos polgári jogi szerződés meglétét nem lehet csak úgy figyelmen kívül hagyni. A vagyonkezelő egyébként nemcsak a haszonbérleti pályázatok terén hagyta figyelmen kívül az agrártálca érveit. Mint korábban hírt adtunk róla, az MNV Zrt. a kifogásolt gyakorlaton nem változtatott, függetlenül attól, hogy a szaktárca jogi szakértője jelezte: álláspontja szerint a vagyonkezelő által alkalmazott földértékesítési pályázati rendszer nem felel meg a törvényi előírásoknak. Ennek ellenére számos alkalommal értékesítette a vagyonkezelő több száz hektáros, úgynevezett értékesítési egységekben a termőföldet. Ezek a földek általában tucatnyi helyrajzi számon szerepeltek, s különböző településekhez tartoztak, így szakértők szerint a vagyonkezelő, könnyedén kijátszotta a földtörvény elővásárlásra vonatkozó kritériumait. Dénes Zoltán