Gyengélkedik az energiafű (Békés Megyei Hírlap)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2009. december 10. - KUTATÁS A szarvasi magok iránt nincs kereslet, jobb időkre várnak

Néhány évvel ezelőtt még nagy reményeket fűztek a szarvasi kutatók által nemesített energiafűhöz. Az élet azonban — legalábbis egyelőre — nem igazolta a várakozásokat.
A kilencvenes évek elején Európában elsőként Szarvason, a Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht.-nél kezdték meg az ipari hasznosítású fűfajok nemesítését. A dr. Janovszky János által vezetett kutatás eredményeként született meg a Szarvasi—l energiafű, melyről úgy gondolták, komoly távlatokat nyithat az energetikai és a papíriparban.
A kht. 2007-ben teljes mértékben magántulajdonba, mégpedig egy budapesti cég kezébe került. Átkeresztelték, új neve Bikazugi Mezőgazdasági Non-profit Kft. lett. Vezetője, Juhász András akkor még optimistán nyilatkozott, abban bízott, hogy több hazai városban is egész lakótelepeket fűtenek majd a szarvasi fűből készült pellettel, sőt az erőművek egy részében is hasznosítják. Az energiafüvet ekkor már jó néhány cég - több száz termelő bevonásával - igen nagy területen termelte az országban.
Mára a termőterület összezsugorodott, a Bikazugi Mezőgazdasági Nonprofit Kft. pedig megvált a kutatóktól.
- Nem a mi hibánk, hogy az energiafű ügye nem halad előre - nyilatkozta megkeresésünkre Juhász András, a kft. igazgatója. - Nincs felvevőpiac, a termelők nem tudják értékesíteni a megtermelt füvet, mert senki sem akar pelletet gyártani. Ha a termelők nem tudják eladni a füvet, természetesen tőlünk sem veszik meg a vetőmagot. Az elmúlt évek vetőmagtermésének egy része ezért most is ott sorakozik a raktárunkban. Nem tudunk mit tenni, nekünk nincs pénzünk arra, hogy pelletet gyártsunk, vagy a pellet hasznosítására alkalmas tüzelőberendezéseket építsünk.
Juhász András kifejtette: nincs felvevőpiac, addig a fenntartásra koncentrálnak, azaz gondoskodnak arról, hogy a korábbi kutatási eredmények ne vesszenek kárba. A kft. 500 hektáros területéből 100 hektáron energiafű-vetőmagot, a fennmaradó részen pedig park- és pázsitfű-vetőmagot termesztenek, s nem feledkeznek meg a lucernafajok fajtafenntartásáról sem.
- Várunk a jobb időkre, arra, hogy a megújuló energiák terén előrelépés történjen. Nagy érvágást jelentett számunkra az is, hogy megszűnt a magáncégek kutatási tevékenységének állami támogatása, ezért kellett átmenetileg megválnunk a kutatóinktól. Bízunk abban, hogy a támogatás rendszerét újragondolják, s akkor folytatni tudjuk a kutatást - szögezte le Juhász András. Lipták Judit

Fűtőértéke vetekszik az akáccal és a barnaszénnel
AZ ENERGiAFŰ szárazság, só- és fagytűrése kiváló. Hosszú élettartamú, 10-15 évig termeszthető ugyanazon a helyen. Szárazanyag termése hektáronként 10-15 tonna. Fűtőértéke meghaladja az akácfáét és a barnaszénét. A homok-, a szikes, a belvizes és a száraz talajon egyaránt eredményesen termeszthető. Mindezek ellenére ma még nincs felvevőpiaca. Sem idehaza, sem külföldön nem kapkodnak utána.



© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.