2009. december 30. - Az Egererdő Zrt. az ország negyedik legnagyobb erdőgazdasága, megyénk egyik legjelentősebb munkaadója. A tűzifától a parkettán át sok formában jelen vannak környezetünkben. De legfőbb termékük: maga az erdő. - Az erdő többcélú hasznosítása társadalmi és szakmai elvárás is. Bár alaptevékenységünk az erdők gondozása, a fakitermelés és a vadgazdálkodás, ám az erdőgazdálkodó törvényi kötelezettsége az erdők közjóléti szolgáltatásainak biztosítása. Az erdei vasutak például a közjólét "zászlóshajói". Összekötő kapocs a városi életmódhoz szokott modern ember és a természet között - szögezi le Pallagi László vezérigazgató az Egererdő Zrt. működése kapcsán. Az Egererdő Erdészeti Zrt. Magyarország legnagyobb összefüggő erdővel borított hegyvidéki tájának, az Északi-Középhegységnek három, egymástól eltérő arculatú és egyben leglátogatottabb területein gazdálkodik. A Mátrában, a Bükk nyugati részén és a Hevesi dombvidéken összesen 74 ezer hektár állami területen végez erdőkezelést és vadgazdálkodást, valamint nyújt ehhez kapcsolódó közjóléti szolgáltatásokat. Az erdőállomány több mint 90 százalékát az őshonos fafajok, mint a tölgy, a bükk, a cser vagy a gyertyán teszik ki. A térség mintegy kétharmada a Natura 2000 természetvédelmi szabályozás hatálya alá tartozik. Az erdőgazdaság mintegy 56 ezer hektáron folytat vadgazdálkodást, a kilőhető vadállomány 65-75 százalékát értékesítik trófeás vadként a bérvadászatok során. A külföldi, jelentős számban visszatérő, főként német, osztrák, de akár spanyol és skandináv vendégvadászok mellett egyre gyarapszik a hazai állandó bérvadászok köre is. A részvénytársaság szakmai célja a vadállomány minőségének javítása, a vadlétszámnak az élőhelyhez illeszkedő szabályozása, illetve a vadászati hagyományok megőrzése. Kiemelt szerep jut a természetes erdőkezelésnek, hiszen a hazai állami erdészeti társaságok közül az Egererdő rendelkezik legnagyobb, 86 százalékos természetes erdőfelújítási aránnyal. Az ökológiailag értékes, védett területek aránya meghaladja az általuk kezelt körzet felét. Itt található a Bükki Nemzeti Park egy része, a Mátrai Tájvédelmi Körzet és a Tarna menti Tájvédelmi Körzet is. Részvénytársaságuk alapvető célkitűzése az ökológiailag értékes erdőállomány, a biológiai sokféleség fenntartása, az erdők hosszú távú szakszerű kezelése és a természetszerű erdőgazdálkodás. Az erdőkért aggódóknak nem kell félteniük a közös természeti kincset, mivel az Egererdő Zrt. a nemzeti vagyon rábízott részével, az erdőtörvény előírásainak megfelelően, az állami erdőfelügyelet szigorú ellenőrzése mellett gazdálkodik. Az erdőtörvény arra kötelezi az erdőgazdaságot, hogy ezt a vagyont a lehető legmagasabb értéken őrizze meg és hasznosítsa. Ebből következik az a kötelezettségük, hogy az erdőkkel való gazdálkodást szabályozó üzemtervek előírásainak megfelelően csak a vágásérettségi kort elérő fákat termelik ki. A gondjaikra bízott erdők területe nem csökkent, sőt az állomány még nőtt is az elmúlt évtizedekben. Az utóbbi években jóval kevesebb kitermelés folyik, legfeljebb a korábbi évszázadok nagy területű fakitermelései miatt ránk maradt egybefüggő véghasználati állományok kivágásáról lehet szó. Egyébként a tudatos és ökológiailag fenntartható gazdálkodás során például szálalóvágást végeznek. Így az Egererdő Rt. területén még az üzemtervek által engedélyezett fa mennyiségét sem termelik ki. Évről évre nő tehát a meglévő erdővagyon. Az erdészek egy személyben gazdálkodóként, természetvédőként és a közjóléti igény kiszolgálóiként is biztosítékai a közvagyon megfelelő megőrzésének. A társaság a 400 alkalmazott mellett megrendelőként ennél jóval több embernek, vállalkozónak és vállalkozásnak is munkát, megélhetést nyújt. Csemetekerttől az erdei kisvasútig Az erdő- és vadgazdálkodási munkát hét erdészet, a nagyüzemi csemetetermelést a Káli Csemetekert végzi, míg az egyetlen jelentős faipari tevékenységet - parkettagyártást - a gyöngyösi Mátraparkett folytatja. A gazdasági tevékenységekből évente három és fél milliárd forintos árbevételre tesz szert az állami cég. Az árbevétel harmadát jelentő, 140 dolgozót foglalkoztató parkettagyár a mintegy félmilliárdos fejlesztésnek köszönhetően a legmodernebb faipari technológiával rendelkezik. Termelésének közel háromnegyede külföldön talál vevőre. Az Egererdő Zrt. erdőgazdálkodásának pénzügyi alapját a kitermelt fa, mint megújuló nyersanyag- és energiaforrás adja. Területükön a turizmus egyre nagyobb jelentőségű. Az arborétumok, múzeumok, parkolók, esőbeállók, asztalok, padok, szeméttárolók működtetése az erdőbe látogatók érdekeit szolgálják. Közkedveltek erdei kisvasútjaik, a Mátravasút, a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút, valamint a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút, melyeken évente mintegy 400 ezer utas fordul meg. A hazai 14 kisvasút utaslétszámából 46%-ot az Egererdő Zrt. vasútjai szállítanak. Három erdei iskolát működtetnek: Szilvásváradon, Mátrafüreden és Bátonyterenyén. Nyári zenés kulturális rendezvényük a "Muzsikál az erdő". Az Egererdő Zrt. alapvető célkitűzése az ökológiailag értékes erdőállomány, a biológiai sokféleség fenntartása.
