2005. január 24.
A nemzeti parkok egyre kevésbé szólhatnak bele a sztrádák nyomvonalának kijelölésébe - panaszolják civil zöldek, s ezt azzal is bizonyítottnak látják, hogy tavaly nyáron megvonták a véleményezési jogkört az autópálya-építések engedélyezésében. A beruházók viszont tagadnak, szerintük továbbra is hosszas vizsgálatok, egyeztetések előzik meg az építkezéseket.
Az M44-es gyorsforgalmi út kunszentmártoni szakaszára több variációt dolgoztak ki. A természetvédelem a nemzetközi jelentőségű élőhelyek védelmében a város délről való megkerülését igényelte - úgy tűnik, hiába.
A közelmúltban meghozott elsőfokú határozat szerint a gazdaságosabb északi változat, a település ipari parkjához közeli nyomvonal győzött.
„Ha valóban itt épül meg az, út, annak elkészültével minden bizonnyal eltűnnek az errefelé élő ritka védett állatfajok" - állítja Sallai R. Benedek, a Nimfea egyesület vezetője. Akad a közelben egy másik konfliktusos terület is. A gyorsforgalmi út és a Hármas-Körös találkozásánál a folyó árterén, természetvédelmi szempontból a legértékesebb területen tervezik átvezetni a betonpályát. A Körös-Maros Nemzeti Park legalább azt szeretné elérni, hogy több száz méter hosszan pilléreken álljon az út, maradjon meg alatta egy zöldfolyosó. Így, viszont milliárdokkal drágulna a pálya. A beruházók jóval rövidebb hídszerkezet építésére hajlandók. Döntés még nincs az ügyben,
„A kunszentmártoni eset figyelmeztető: egyre kevésbé tudják a sztrádaépítések során a nemzeti parkok megoltalmazni természeti kincseinket" - mondta lapunknak Sallai R. Benedek.
VÁLTOZÓ SZABÁLYOK
A civil természetvédők szerint ehhez nagyban hozzájárul, hogy tavaly nyáron megvonták a nemzeti parkok véleményezési jogkörét az autópálya-építések engedélyezésében, és harmincról tizenöt napra csökkentették az eljárási időt. A helyi körülményeket jól ismerő nemzeti parkok helyett a Budapesten működő Országos Környezetvédelmi,
í Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség véleményezheti a nyomvonaljavaslatokat. „A jelenlegi feltételek között nehéz, szinte lehetetlen a természetvédelmi szempontokat érvényesíteni. Pedig erre most volna talán a legnagyobb szükség" - hangsúlyozta
Szilvácsku Zsolt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakértője.
Országszerte gőzerővel halad az autópálya-, gyorsforgalmi úthálózat bővítése. A sztrádák az ország több pontján védett természetí területeken, nem egy esetben nemzetközi védelem alatt álló madár élőhelyeken, vagy az újonnan kijelölt, szintén közösségi védelmet élvező Natura 2000 területeken vezetnek keresztül. Az MME szerint a legfontosabb élőhelyek megóvására védőzónákat kellene kijelölni, de erre alig van példa. Különösen egyes határmenti régiók vannak veszélyben. – mondta Szilvácsku Zsolt.
A madarászok leginkább a beregi tájvédelmi körzetet féltik. Itt, Magyarország északkeleti szögletében él a világszerte veszélyeztetett haris legnagyobb hazai állománya. Ha az M3-as sztrádát a záhonyi folyosó helyett Barabásnál vezetik át Ukrajnába, a madárpopulációt pusztulásra ítélik. A nyugalmat kedvelő haris és más védett állatfajok aligha lennének képesek elviselni az állandó lármával, bűzzel járó forgalmat. A sztrádák mellé települő raktárbázisok pedig a Bereg legnagyobb vonzerejét, a falusias nyugalmat tennék tönkre. Hasonló a helyzet az A2-es parassapusztai kivezetésénél is. Itt, az Ipoly-völgy és a Börzsöny találkozásánál sem volna szabad autópályát építeni, legalábbis a madarászok szerint.
KOMPROMISSZUMOK
„A konfliktusos helyzetekben kompromisszumos megoldásra törekszünk" - reagált lapunknak az aggodalmakra Simonyi Ágnes, a Nemzeti Autópálya Rt. vezető környezetvédelmi koordinátora. A beruházásokat minden esetben hosszú előkészítés, többszörös egyeztetés előzi meg. Csak környezetvédelmi engedély birtokában adható ki az építési engedély, ehhez viszont előzetes és részletes hatásvizsgálatok szükségesek. Ennek sorári minden esetben figyelembe veszik - sok egyéb mellett - a környezet- és természetvédelmi szempontokat - mondta. Igyekeznek optimális nyomvonalat kijelölni, ahol szükséges, vadátjárókat, békaalagutakat építenek, átültetik a veszélyeztetett növényeket, vagy - mint az M3-asrtál történt - egész ürge-élőhelyet telepítenek át. Ez sok pénzzel, egyeztetéssel jár. „Időnként előfordul, hogy nem lehet maradéktalanul eleget tenni a természetvédelmi igényeknek" - tette hozzá Simonyi Ágnes.
A jövő nem ígérkezik könnyűnek. Az M0-s körgyűrű budai átvezetését még alagúttal sem támogatják a zöldek, de az M6-os, illetve az M8-as végleges nyomvonalának kijelölése is újabb konfliktusokat hozhat.
Szilágyi A. János