2010. január. 09. - A XX. század egyik legjelentősebb erdészetpolitikusa volt Barlai Ervin, aki az 1945 után létrehozott Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek első ügyvezető igazgatójaként tevékenykedett. A néhai erdőmérnök születésének 110. évfordulója alkalmából a közelmúltban avattak emléktáblát fiatalkori munkahelyén, a ma már a Zalaerdő Zrt. lenti telephelyéhez tartozó egykori Faraktár és Vasútüzem épületegyüttesének falán. Az esemény résztvevői dr. Baráth László nagykanizsai okleveles erdőmérnök jóvoltából ismerhették meg Barlai Ervin életét és munkásságát. Az előadásából többek között kiderült, hogy a felvidéki származású mérnök 1923-tól mintegy két évtizedet töltött Zalában, többségében Lentiben.
- A soproni főiskolán tanult, majd miután az államvizsgáját kitűnőre abszolválta, a kor legnagyobb erdészeti uradalmánál, herceg Esterházy Pál hitbizományának erdőigazgatóságánál jelentkezett felvételre - sorolta az életrajzi adatokat dr. Baráth László. - Tanulmányi eredményei jó ajánlólevélnek bizonyultak Rimler Pál hercegi erdőtanácsos, erdőigazgató számára, aki a Trianon utáni helyzetben új szellemiségű, a régi szakmai beidegződésekhez nem ragaszkodó, fiatal és tehetséges mérnököket alkalmazott. Feladatuk a belterjes, az úgynevezett házi kezeléses alapokon nyugvó, korszerű erdőgazdálkodás megteremtése volt. Zalában mindez kiegészült a szintén korszerű fűrészipari és erdei vasútüzemi tevékenységgel.
Barlai Ervin mellett ebben az időben került a hitbizományhoz Lámfalussy Sándor, Páll Miklós, Csatay Gyula és Szarkásy László is, akik mindannyian meghatározó szereppel bírtak a zalai gazdaság életében. Barlai Ervin gyakornokként eleinte Bánokszentgyörgyön dolgozott, majd - rövid kitérő után - Lentibe helyezték, ahol egy erdei vasútvonal kiépítésének terveit bízták rá, majd a kivitelezési munkákat is ő irányította. 1929-től már a lenti fűrészüzem vezetőjének nevezték ki. Az üzem néhány év alatt világszínvonalúra fejlődött. Barlai ekkor már nemzetközi szinten elismert szakember volt, többek közt Japánba is hívták dolgozni - ezt akkor még visszautasította, néhány évre rá viszont igent mondott egy másik ajánlatra, így 17 év után elhagyta az általa különösen megkedvelt Zalát, hogy az időközben visszacsatolt Kárpátalján irányítsa az ottani fűrészüzemeket, erdőgondnokságokat.
A második világháború után az újonnan létrejött kormány őt bízta meg azzal, hogy dolgozzon ki egy reális tervezetet az állami erdőket kezelő szervezet felépítésére. Javaslatai alapján alakult meg 1945 decemberében a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek - röviden MÁLLERD -, amelynek első ügyvezetője is ő lett. Irányításával újra beindult az erdőgazdálkodás, fő feladatuk az épület- talp- és bányafa biztosítása volt az ország újjáépítéséhez, de a lakosság tűzifával való ellátására is komoly hangsúlyt fektettek. A sikerek ellenére a Rákosi-korszak elején a MÁLLÉRD-et szétverték, Barlait pedig 50 évesen kényszernyugdíjazták. Az erdőmérnök ezt követően a kutatásnak szentelte életét, illetve közgazdászként dolgozott Ez irányú munkásságát a mai napig ugyancsak elismerés övezi. Gyuricza Ferenc
