Folyamatosan terjeszkednek a külföldiek a magyar földpiacon.
Tizennégyféle zsebszerződést alkalmaznak, és ma mar egymillió hektár, vagyis hárommegyényi terület van a kezükben.
A legnagyobb részesedéssel, legalább 700 ezer hektárral az osztrákok bírnak, a fennmaradó 300 ezer hektáron pedig számos nemzet befektetői, például angolok, németek, hollandok, olaszok, franciák, izraeliek és arabok osztoznak - jelentette ki lapunknak a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara elnöke. Roszík Péter szerint ma még megakadályozható, hogy ez az országrésznyi terület végképp kicsússzon a kezünkből. Ám ezzel kapcsolatban már a huszonnegyedik órában vagyunk, hiszen az uniós csatlakozási szerződésünkben az szerepel, hogy jövő év májusától meg kell szüntetnünk a külföldiek hazai földtulajdonlásával kapcsolatos jelenlegi tilalmakat.
Az agrárszakember szerint elsőként az Európai Bizottságnál kell sürgősen kezdeményeznünk azt, hogy a külföldiekre vonatkozó korlátozások még további három évig fennmaradhassanak. Erre a csatlakozási szerződés szerint akkor van lehetőségünk, ha 2011-ben is többszörös különbség mutatkozik a magyarországi és a nyugati földárak között. Márpedig az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat - a Földbróker.hu által közölt - adatai szerint jelenleg még a szomszédos osztrák tartományban, Burgenlandban is a hazainál kétszer drágább a termőföld, a dán árak pedig több mint tízszer magasabbak.
Második lépésként Roszík Péter szerint kezdeményezni kell hazánk csatlakozási szerződésének módosítását, például arra alapozva, hogy miközben Brüsszel minket kötelez a piacnyitásra, Máltának egyszer s mindenkorra engedélyezték a külföldiek kizárását. Ez a megkülönböztetés nem fér össze egyik uniós alapelvvel sem, ezért ha az unió nem járul hozzá szerződésünk módosításához, hazánk nyugodtan pert indíthat érdekei védelmében. Van akkora a tét, amiért fel kell vállalnunk a „rossz fiú" szerepét - jelentette ki Roszík Péter.
Erős túlzás, hogy az osztrák állampolgárok Magyarországon 700 ezer hektáron tartják rajta a kezüket, ennek legfeljebb a fele igaz -közölte érdeklődésünkre a Burgenlandi Agrárkamara igazgatóhelyettese. Blasius Somogyi arra számít, hogy a következő hónapokban ismét megélénkül az érdeklődés Ausztriában a magyar föld iránt. - Nincs abban semmi különleges, hogy a külföldiekkel szemben fennálló tilalmak 201 l-ben esedékes feloldása elindítja befektetőink fantáziáját, hiszen a várható áremelkedéseket tekintve Magyarországon még mindig két-háromszoros haszon érhető el egy-egy terület megvásárlásával - jelentette ki a szakember. Blasius Somogyi tapasztalatai szerint a vevőjelöltek másik csoportjába azok az osztrák gazdák tartoznak, akik a nyugati határsávban, 20-50 kilométeres mélységben már most is jelen vannak hazánkban. - Egy termelőnek ennél beljebb nem érdemes mennie - állapította meg az igazgatóhelyettes. A kamarai vezető szerint főképp olyan gazdálkodók bővítik gazdaságukat a magyar határon át, akik nem találnak elég jól művelhető, egy tagban lévő területet az egyébként is földszűkében lévő Ausztriában. Ezek a termelők a tilalmak feloldása után biztosan földtulajdonhoz jutnak majd Magyarországon akkor is, ha a legszigorúbb feltételekhez - például helyben lakáshoz, agrárvégzettség meglétéhez - kötjük a szántók, ültetvények megvásárlását. Blasius Somogyi ezt a véleményét arra alapozza, hogy eddig sem volt és ezután sem olyan bezárt nagykapu, ami mellett nem nyitható egy kiskapu. - Nem lehet mindegyik osztrák gazda mellé egy magyar ellenőrt állítani - szögezte le a kamarai tisztviselő.
Elvi szinten politikai egyetértés van ma hazánkban a tekintetben, hogy Brüsszelben kezdeményeznünk kell a földvásárlási tilalmak feloldására vonatkozó jövő évi határidő három esztendős meghosszabbítását. A hírek szerint a szocialisták ennek érdekében még a választások élőtt - bár már a kampány időszakában - határozati javaslatot terjesztenek az országgyűlés elé. Ugyanakkor Gráf József földművelésügyi miniszter tavalyi évzáró interjújában a távirati iroda érdeklődésére egyértelműen leszögezte, hogy a kezdeményezés beadása az új kormány feladata lesz. Tény, hogy az Európai Bizottság korábban jelezte: 2010 májusa előtt nem kíván foglalkozni a magyar kéréssel; Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke pedig már több alkalommal kijelentette, ha az ellenzék alakít kormányt, a földkérdést a legsürgetőbb ügyek között kezeli.
Hazánkban kevés olyan szakértő akad, aki komoly esélyt ad a tilalmak meghosszabbításával kapcsolatos kérésünk brüsszeli elfogadásának. Ehhez ugyanis 26 uniós tagország egybehangzó támogatására volna szükség, márpedig nehezen képzelhető el az, hogy a magyar földpiacon jelentősebb befektetésekkel jelen lévő osztrákok, hollandok és németek saját maguk ellen szavaznának. Az egyetlen esély talán az lenne, ha Magyarország csérébe nem tiltakozna az ellen, hogy az érintett tagállamokban átmeneti időre tilalmakat vezetnének be vagy tartanának fenn még egy darabig a magyar polgárok munkavállalásával szemben. Blasius Somogyi szerint az osztrák kormánnyal meg lehetne egyezni ebben, mert szomszédunkban a szakszervezetek általában erősebbek az agrárlobbinál.
Az uniós egyezkedésnél hatásosabb megoldásnak tűnik a hazai földszabályozás teljes körű átalakítása, amihez például a Magyar Agrárkamara ajánlása szerint ötféle nyugati modell vehető figyelembe. Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a külföldiek jelentette veszély csak egy a magyar föld körüli problémák közül. Nem szabad elfeledkeznünk többek között arról sem, hogy Magyarország még ma is a nagybirtokok és a kis parcellák hazája. Egy közelmúltbéli tanácskozáson Nagy Olga, az agrártárca főosztályvezetője ismertette azt az adatsort, mely szerint miközben a magánszemélyek által művelt föld átlagos nagysága 2003 és 2009 között 6-ról 9,2 hektárra nőtt, a gazdasági társaságok kezében lévő birtokok mérete majdnem megduplázódott, 179 hektárról 303,7 hektárra növekedett. Kozma Ágota nyugat-magyarországi ügyvéd pedig ugyanezen a konferencián arra figyelmeztetett, hogy nem csak külföldi, belföldi spekulánsok is léteznek, akik néhol egy-egy falu teljes határát megszerezték már, és várják a pénzes vevőket. Nánási Tamás