2010. január. 13. - Az erdő egész évben munkát ad, de a fakitermelés igazi szezonja a tél. Az új évben azonban eddig nem kedvezett az időjárás e tekintetben. Gyorsan elment az eddigi hó, és várhatóan eztán kezd keményedni a tél. Legalábbis ezt remélik a Zalaerdő Zrt. Zalaegerszegi Erdészetében is.
- Vannak bizonyos munkák, amelyeket a vegetációs időszakon kívül lehet folytatni. Ilyen a természetes felújító vágás, a szálaló vágás. Ezeket a munkákat március végéig végezzük el, mert március végén, április elején megindul a nedvkeringés a növényekben a meglevő újulatban, és a kitermelt fában is kár keletkezik akkor már - mondja Nagy László erdészetigazgató.
- Az új évből másfél hét már eltelt, ez alatt az idő alatt csak két napot tudtunk dolgozni, mivel napokon keresztül havazott, esett az eső.
- A gépek mozgásával nagy kárt okoznánk magában a felnövekvő újulatban és az erdei talajban, valamikor az utakban is. Az eddig leesett mintegy húszcentis hó nagyon kedvező volt a felújító vágások során, mert a hó védi az apró csemetét. Azonban kellene egy kis fagy a zavartalan fakitermeléshez, ugyanis nagy a feladat, és nincs túl sok időnk rá. Tavaly is le kellett állni március vége felé, a hirtelen felmelegedés miatt. Az erdészet területén kilenc brigáddal kezdtük a fakitermelést, és egy-két brigáddal próbálkozunk most azokon a területeken, ahol nem olyan veszélyes a terep. Remélhetőleg megjön a fagy a hét második felében, és beindulhat a munka az erdészet nagyobb területein is - folytatja az igazgató.
A zalaegerszegi erdészet, mint érdeklődésünkre elmondta, közel 11 ezer hektáron gazdálkodik, a veszprémi, vasi megyehatártól a Kis-Balatonig lenyúló területeken. Tegnap a 76-os főút közelében, a ligetfalvi erdőben folyt a munka.
Felsivított a motorfűrész, a hatalmas bükkszál mintha egy pillanatig tétovázott volna, aztán lassan eldőlt.
- Több mint húsz éve fűrészelek, 88-ban kezdtem a munkát erdészeti alkalmazottként, egy ideje pedig a fakitermeléssel foglalkozó vállalkozásban folytatom a munkát - mondja Bonczó László favágó, míg társa, Gősi Richárd a fadöntéssel volt elfoglalva.
A rutinos favágók pontosan meghatározott irányba fektetik a többtonnás bükköket úgy, hogy az a dőlésével minél kevesebb kárt okozzon, és lehetőleg a vontató is jól hozzáférjen, amikor kivontatja, kiközelíti a fát a feldolgozó térre.
- Ez egy körülbelül 20 hektáros erdőtömb, aminek a felújító vágása 12 éve kezdődött. Ebben a szezonban itt csak egy hektáron vágunk, ha az idő kedvez, akkor a jövő héten végzünk is vele - mutatott körbe a terület gazdája, Györök István kerületvezető erdész, aki elmondta, jó minőségű a kitermelt fa, aminek egy része alkalmas bútoripari célokra, s exportértékesítésre megy.
Mint a szakembertől megtudtuk, körülbelül 120 éves, már jócskán vágásérett fákból áll a terület, s ahol az elmúlt évtizedben kivágták az erdőt, ott az öreg fák helyén már két-három méteresre, néhol annál is nagyobbra nőtt a leendő új bükkös, a fiatalos. A még álló, idős fákat sem egyszerre vágják ki. Ritkítják, s a köztük előbújt csemeték fényt kapva növekednek.
Nagy László erdészetigazgató az újulatban dolgozó brigádra, pontosabban annak munkájára hívta fel figyelmünket, amivel a vágás mellett egyszerre jelen volt az erdőművelés is.
- A fakitermelés során óhatatlanul sérül a csemeték, fiatal fák egy része. Az erdőművelő brigád tagjai a törött, vagy lenyúzott kérgű csemetéket ollóval tőből kimetszik, és így tavasszal új hajtás nő ki a helyükön. Húsz év alatt,ami egy erdő életében nem nagy idő, utolérik növekedésben a többit - mondja az igazgató.
Kereslet van a fára, beindult a rönkszállítás. Viszik további feldolgozásra, többek között az értékes furnér gyártásához a késelési és hámozási rönköket, illetve más célra is, a fűrészüzemekbe. A nagy tűzifa-forgalmazó partnereik is megkezdték a szállítást. Mint az igazgató megjegyezte, a lakossági tűzifavásárlás kevés ebben az időben, valószínűleg ősszel bekészleteztek az emberek. Tavaly 900 köbméter tűzifát értékesített az erdészet, ami a korábbi évekhez képest növekedést jelentett, valószínűleg a gázár emelése is közrejátszott ebben.
- Az idei évre összességében a tavalyihoz hasonló nagyságrendű, 62 ezer köbméter mennyiségű fa kitermelését terveztük. Ebből 30 ezer köbméter természetes felújító vágásból származik. Ez azt jelenti, hogy bizonyos kor után a természetes újulatra alapozva történik az erdő újulása. Először 30 százalékig nyúlunk bele az erdőbe, aminek következtében megfelelő fényviszonyok keletkeznek, és egy jobb makktermés után azonnal megjelenik az újulat. Törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítést összesen 430 hektáron végzünk, mintegy 13 ezer köbméter faanyag kitermelésével. A törzskiválasztást a 25-45 év közötti, fiatalabb állományok gyérítésére mondjuk - magyarázta az igazgató.
Érdeklődésünkre közölte, a végvágások 65-70 százaléka természetes felújítás, és csak kisebb arányban alkalmazzák a tarvágást. Ez utóbbi vágási módot zömében olyan akácosokban és cseresekben végzik, amelyek átalakításra kerülnek. A csereseket az erdősítés során tölgyfára cserélik. Az erdészet idén 106 hektáron természetes erdőfelújítással, mesterséges erdősítéssel (makkvetéssel vagy csemeteültetéssel) pedig 45 hektáron pótolja a korábbi erdőket. Ezenkívül tavasszal 32 hektáron erdőt telepítenek, azaz olyan területen ültetnek erdőt, ahol korábban nem erdő volt.
Gősi Richárd sokéves gyakorlattal vágja ki a többtonnás bükkfát. Éket vágott azon az oldalon, amelyik irányba dönteni akarja
Megyénket mintegy 110 ezer hektáron borítják erdők, ezeknek közel a felével gazdálkodnak az állami erdészetek. A többi magántulajdonban van, amelyekben ugyancsak az erdőtörvény által megszabott szabályok szerint szabad gazdálkodni.
Horváth Ivántól, a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának igazgatójától a megye erdőinek mennyiségéről és főbb fafajairól érdeklődtünk, valamint arról, változik-e az erdők területe?
- Az országban körülbelül 330-340 millió köbméter mennyiségű az erdők élőfakészlete. Ebből Zala megyében mintegy 31 millió köbméter található, így Nógrád után Zala a második legerdősültebb megye. Ha a főbb fafajokat nézzük, akkor a tölgyesek, a bükk, a cserek, az akác és a fenyők alkotják a zömét. Folyamatos szerkezetátalakítással változik ezek aránya. Ha nem a termőhelynek megfelelő fafajból áll az erdő egy adott területen, akkor a véghasználati kor elérése után kerül sor a fafaj cseréjére. Nálunk leginkább az akácot érinti ez a váltás, aminek a helyére tölgyeseket telepítenek - mondta a szakember.
Arra a kérdésre, nem kell-e tartanunk attól, hogy csökkenni kezd megyénkben az erdőterület, Horváth Iván megnyugtatásként éppen az ellenkezőjét említette.
- Növekszik a megyében az erdők területe. Ez csak kis részben az erdőtelepítések következménye. A mesterséges erdőtelepítés évente körülbelül 100 hektárt ér el. Inkább a természetes folyamatoknak, az önerdősülésnek a következménye az erdőterület bővülése. Ez részben a felhagyott mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos. Az elhagyott, elhanyagolt területeket Zala megyében ugyanis lassan visszafoglalja az erdő. Évente körülbelül 800-1000 hektár területű erdőt találunk így - közölte az erdőfelügyelőség igazgatója. Hajdu Péter
