Dr. Bérci Gyula, az Agrár Innovációs Szövetség elnöke szerint könyvtárnyi tudományos dolgozat készült, amelyekben elemezték, kutatták, hogy hol mennyi szélturbina épüljön.
Bizonyították a villamosenergia-termelésre alkalmas napelem, a melegvíz-előállításra képes napkollektor, s földhő hasznosítását segítő hőszivattyús és más geotermikus forrásokra épülő technikák működtetésének előnyeit és szükségességüket.
Az állam, igazgatási gyakorlatával, jogalkotásával, egész ösztönzési mechanizmusával követte, ösztönözte a kibontakozó piac viszonyait, melyek a sajtóban is megjelentek. A kezdeti hibákkal együtt is, a megújuló energiapiac léte, működése ma már tagadhatatlan tény. Energiatermelésünknek ez a friss ága szinte észrevétlenül, s alapjában kirívó zavarok nélkül illeszkedett nemzetgazdaságunk egészébe.
Igaz, az új piac szereplői folyamatosan jobb, a nemzetközi trendhez igazított, környezeti (támogatási) viszonyokat sürgetnek. Ennek a piacnak növekedési dinamikája és az elért nívója elfogadható, ahhoz a mértékhez képest, amit Magyarország az Európai Unió (EU) tagja lévén, kötelezettségként, a megújuló energiatermelés arányának bővítésére magára vállalt. A piac bővülése azonban lényegesen elmarad a tényleges adottságokhoz, a már ma is gazdaságosan hasznosítható lehetőségekhez képest.
Főleg a vállalkozói kedv hiánya érezhető. Ez szoros kölcsönhatásban áll az utóbbi két évben a külföldi, előzőleg szokatlanul aktív befektetői kedv megtorpanásával. Az üzemek megújuló energiastratégiáját sokan - erdeik vélt védelme érdekében - erdőirtással vádolják. Ezekre a félelmekre tudományosan igazolt és bizonyító erejű érvek sorakoznak, miután a Biomassza Erőművek Egyesülése az elmúlt hetekben konferenciák sorozatán bizonyította, a mai tűzifahaszná- lat nem rontja erdészeti érdekeinket.
Minden évben keletkezik az erdőgazdaságokban annyi természetes tűzifa minőségű növekmény, amennyi nemcsak a hazai háztartások szükségletét, hanem mai termelésük szintjén a biomassza-erőművek szükségletét is szolgálhatja. Sőt, tudományos kutatás eredménye, hogy a tűzifaexport rovására még a mai felhasználás jelentősen bővíthető anélkül, hogy az erdészeteknek kárt okoznának az erőművek.
Fontos tény, hogy a biomassza-erőművek 2005 óta igen jelentős, több mint hárommilliárd forint értékű kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztek, hogy megalapozzák a tűzifa-felhasználás biztos alternatíváját. A Bakonyi Erőmű Zrt. energiaültetvények (energia- fűz, energianád, energianyár, mezőgazdasági melléktermékek) olyan telepítési-termesztési rendszerét támogatja, amely kellő árstabilitás, termelői összefogás útján növekvő mértékben kiválthatja a tűzifa-használatot az évtized második felében.
Más-más energianövényekkel hasonló ráfordításokat végez a pécsi és a kazincbarcikai erőmű is. A magas árak árnyékában szolidan megkezdődött a napelemek és a napkollektorok használata is. Gyorsabb ütemű növekedéssel számolunk a meleg vizet termelő napkollektorok alkalmazásánál, mert a készülék hazai eszközökből is előállítható, szemben a villamosenergia-termelésre alkalmas napelemmel, amelyhez az energia-átalakító eszközök csak importból vásárolhatók. Annak ellenére sem gyorsul erőteljesen a napelemhasználat, hogy Dorogon működik Közép- Európa egyik legnagyobb napelem-összeszerelő üzeme, amely kibocsátását 100 meg- awatt kapacitásról éppen most növelte a duplájára.
Termelését a német piac teljes egészében, évekre lekötötte. Ma a hazai felhasználó csak importált alkatrészhez juthat, ami költségemelkedéssel jár. A napenergia villamosenergia-termelési szektorában tehát az erőteljesebb növekedés csak az eszközráfordítási igény igen jelentős, legalább 50 százalékos csökken- tése után várható. Számítások szerint a napelemhasználat az évtized végéig az összes villamosenergia-termelés egy-két százalékát teljesítheti, szemben a reálisan elérhető 10 százalékos részaránnyal, amihez például elégséges lenne a panel lakótelepek és más lakó-, közösségi építmények hasznosítható felülete.
A napkollektorok hozzájárulhatnak a mainál többször nagyobb mértékben a családi és a kommunális melegvíz-ellátás olcsóbbá tételéhez. Jobban állunk - elsősorban a külföldi tőke részvétele miatt - a szélenergia hasznosításának növekedésénél.
Gyors ütemben emelkedik a néhány egységből és a hálózatból álló szélerőmű-állomány. A hálózat bővítésénél gyorsan kiküszöbölték a kezdeti hibákat, s ma már nagyobb kapacitású turbinákat telepítenek. Ebben segített a termelt áram limitált áron történő kötelező átvételi rendszerének kialakítása. Varga Ibolya
2010. január. 18. Budapest - Az elmúlt tíz év gazdasági fejlődésének szembetűnő hazai vonása, hogy kialakult a megújuló energiák piaca. A hagyományos szénhidrogén energetikai nyersanyagok csökkenése előtérbe állította a szél-, a vízi, a nap-, a geoenergia- források igénybevételét.